Események

24
2017. június 24., szombat

Múzeumok éjszakája - Duna Múzeum

plakat_sm

Az idei esztendőben 15. alkalommal kerül megrendezésre a Múzeumok Éjszakája. A programhoz a Duna Múzeum is csatlakozik.

20
2017. május 20., szombat

Múzeumok Majálisa a hétvégén

1_sm

MÚZEUMOK A KERTBEN - kertek és múzeumok

 

Ezen a hétvégén, azaz május 20–21-én a Múzeumkertben a Magyar Nemzeti Múzeum 22. alkalommal rendezi meg a Múzeumok Majálisát. A minden évben közel 40 ezer látogatót vonzó, egyedülálló kulturális fesztiválon több mint 120 hazai múzeum mutatkozik be, és természetesen a Duna Múzeum csapata sem hagyná ki az eseményt.

3
2017. január 3., kedd

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2017. évi programjai

dunadrava2

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai 2017-ben is szakvezetéses túrákkal, gyerekprogramokkal, előadásokkal várják az érdeklődőket.
 

15
2016. november 15., kedd

Nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat

nb_elharitas_sm

Az idei évben 2016. november 15-16. között kerül sor a nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatra, melyen a forgatókönyv szerinti események alapján az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) mellett az érintett 5 vízügyi igazgatóság is részt vesz.

5
2016. október 5., szerda

Gördülő Fejlesztési terv a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt.-nél

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete és a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. közösen Szakmai Napot tart „Gördülő Fejlesztési terv a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt.-nél” címmel 2016. október 5. szerda 10 00 órai kezdettel a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. telephelyén (7634 Pécs, Nyugati Ipari u.).

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, informatikus

Belvízvédelmi rendszerek

2013. november 19., kedd 15:22

Belvízvédelmi rendszerünk területi jellemzői

Igazgatóságunk három önálló belvízrendszert üzemeltet, melyek összterülete: 214.9 km2. Mindhárom belvízrendszer egy-egy védelmi szakaszt jelent. Ezek főbb jellemzői az alábbiak:

05.01. sz. Drávamenti belvízvédelmi szakasz

A belvízvédelmi szakasz a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság déli részén helyezkedik el, két különálló öblözetből áll:

Korcsina belvízvédelmi öblözet

Határai: A Dráva véd töltés, valamint a Dráva mértékadó árvízszintnek megfelelő ártéri határ.
Az öblözet a Dráva vonalával párhuzamosan lejt. A terület déli részén holtmeder maradványok találhatók. A Dráva mentén, Drávatamási és Révfalu között fekszik, területe fedésben van az ártéri öblözettel. A terület főbefogadója a Korcsina csatorna, mely az árvízvédelmi töltésen keresztül gravitációsan juttatja a belvizeket a befogadóba. Magas befogadói vízállás esetére szivattyúállás kerül kiépítésre. A központi raktárban tárolt szivattyúk telepítésével lehetőség van a belvizek szivattyús átemelésére. Az öblözet területe: 81 km2.

Tapolca – Lanka belvízvédelmi öblözet

A Dráva mentén, Drávaszabolcs és Kásád között fekszik, területe fedésben van az ártéri öblözettel. Főcsatornái a Tapolca patak és a Lanka csatorna. A Tapolca patak a belvizeket az országhatáron túlra vezeti, a szomszéd országban üzemeltetett Bakánkai szivattyútelep üzemelése esetén (magas Dráva vízállás) az átvezethető vízmennyiséget nemzetközi egyezmény korlátozza, ebben az esetben a belvizek a Tapolca tározóban tározásra kerülnek, illetve a Lanka vízrendszerbe átvezethetők. A Lanka csatorna alacsony befogadói vízállás esetén a belvizeket gravitációsan juttatja a befogadóba, míg magas befogadói vízállás esetén a Lanka szivattyútelep emeli át a belvizeket.  Az öblözet területe: 73,8 km2.

05.02. sz. Kölked-bédai belvízvédelmi szakasz

Kölkedi belvízvédelmi öblözet

Az öblözetet É-on és Ny-on a duna ártéri öblözetének természetes határa, D-en a bédai-öblözettel közös vízválasztó, míg K-en a Duna árvízvédelmi töltése határolja. Az öblözet É-i csücske Mohács város mélyebben fekvő és a Duna árterére eső részét is magába foglalja. Az öblözet nagy része mezőgazdaságilag művelt szántó és rétterület. Főbefogadó a társulati kezelésű Kölkedi-főcsatorna, amely gravitációsan és szivattyúsan is képes a belvizeket a befogadóba vezetni (befogadói vízállástól függően).

Bédai belvízvédelmi öblözet

Az öblözet határai K-en a Duna árvízvédelmi töltése, É-on a kölkedi-öblözettel közös vízválasztó, Ny-on a Duna ártéri öblözeteinek határa, D-en pedig az országhatár, illetve a mellette húzódó terepmagaslat. Az öblözet nagy részét erdő borítja, de a mezőgazdaság által művelt területek is találhatók (többnyire szántó és rétterület). Ez utóbbi területen sűrű csatornahálózat biztosítja a belvizek levezetését. A terület főbefogadója a Belső-bédai holtág, amelynek gravitációs becsatlakozása nincs a befogadóba, a belvizek átemelését szivattyútelep biztosítja. Lehetőleg van azonban szivornyás üzemben a természetes állapotú bédai-holtág vízpótlására megfelelő befogadói vízállás esetén. Két közbenső átemelő szivattyútelep is működik a területen, amelyek társulati kezelésűek. Az erdőterület a Béda-Karapancsa tájvédelmi körzet része. A két öblözet együttes területe, mintegy 53,1 km2.

05.03. sz. Balatonmenti belvízvédelmi szakasz

Az öblözet Balatonlelle, Balatonszemes és Látrány községek határában terül el. Az öblözet az irmapusztai halastavakat és a tőlük északra fekvő zömmel sásos, tőzeges területet magába foglaló u.n. szemes-lellei berek, mely a partmenti 500-700 m széles homokpart mögött alakult ki. Határai: A Balaton, valamint a tó mértékadó vízszintje által meghatározott szintvonal a berek körül. A területen a 103,60 mBf. körüli átlagos terepszint kb. 1,0 m-re van a Balaton átlagos vízszintje alatt. Az öblözet így kizárólagosan szivattyúzással mentesíthető, a magasabb víztükrű Balatonba gravitációs vízbevezetés a berekből nem lehetséges. Az öblözet jelentős részét a Balatoni Halászati RT kezelésében lévő halastavak teszik ki (3,4 km2), amelyek víztáplálása a Tetves-patak felől, leürítésük pedig alapvetően a balatonlellei szivattyútelep üzemelésével lehetséges; a vízállás-viszonytól függően a felső vízréteg egy műtárgyon keresztül gravitációsan a Tetves alsó szakaszába is bevezethető. A leeresztéssel kapcsolatos tennivalókat a halastavak üzemeltetési szabályzata tartalmazza.
Az öblözetet tehát délről a halastavak, nyugati irányból pedig egyéb külvizek terhelik, a többi égtáj felé gyakorlatilag zártnak tekinthető. A belvizeket a VIZIG kezelésű balatonlellei szivattyútelep emeli a Balatonba.
Az öblözetben beépített lakott terület nincs, azonban Balatonlelle D-i határa már a mélyterület széléig terjeszkedett. Az öblözet területe: 7,0 km2.

Utolsó módosítás: 2013. november 19., kedd 15:41