Események

20
2017. május 20., szombat

Múzeumok Majálisa a hétvégén

1_sm

MÚZEUMOK A KERTBEN - kertek és múzeumok

 

Ezen a hétvégén, azaz május 20–21-én a Múzeumkertben a Magyar Nemzeti Múzeum 22. alkalommal rendezi meg a Múzeumok Majálisát. A minden évben közel 40 ezer látogatót vonzó, egyedülálló kulturális fesztiválon több mint 120 hazai múzeum mutatkozik be, és természetesen a Duna Múzeum csapata sem hagyná ki az eseményt.

3
2017. január 3., kedd

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2017. évi programjai

dunadrava2

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai 2017-ben is szakvezetéses túrákkal, gyerekprogramokkal, előadásokkal várják az érdeklődőket.
 

15
2016. november 15., kedd

Nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat

nb_elharitas_sm

Az idei évben 2016. november 15-16. között kerül sor a nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatra, melyen a forgatókönyv szerinti események alapján az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) mellett az érintett 5 vízügyi igazgatóság is részt vesz.

5
2016. október 5., szerda

Gördülő Fejlesztési terv a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt.-nél

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete és a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. közösen Szakmai Napot tart „Gördülő Fejlesztési terv a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt.-nél” címmel 2016. október 5. szerda 10 00 órai kezdettel a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. telephelyén (7634 Pécs, Nyugati Ipari u.).

26
2016. július 26., kedd

Háromnapos látogatáson Marokkó első számú vízügyi vezetője

marokkoi_vezetok_belyegkep

Charafat Afailal asszony, Marokkói Királyság vízügyért felelős minisztere és delegációja 2016. július 25-én hazánkba látogatott azzal a céllal, hogy megismeri Magyarország vízgazdálkodását és tapasztalatokat szerez többek között öntözési, árvízvédelmi és szennyvízkezelési kérdésekről. Mindezek mellett országa képviseletében aláírja a Magyar Köztársaság és Marokkó Királysága között megkötésre kerülő vízügyi együttműködési megállapodást.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pinczehelyi-Tátrai Tímea, PR-munkatárs

Helyi vízkárelhárítási rendszerek

2013. november 19., kedd 15:55

Helyi vízkárelhárítási rendszerek

A vízkárelhárítás a vizek kártételei elleni védelmet és védekezést jelenti. E két tevékenység úgy tartalmában, mint idejét tekintve eltér egymástól, de mégis összetartozik. A vízkárelhárítás a túl sok vagy túl kevés víz kártételeinek elhárítását, a károk mérséklését célzó megelőző, valamint a tényleges védekezéssel járó szervezett operatív tevékenységet foglalja magába.

Helyi vízkár elhárításon általában a védművek hiányában keletkező káros elöntéseket, és az ezek elleni védelmi tevékenységet értjük, mely a Vízgazdálkodási törvény értelmében belterületen az érintett önkormányzat, külterületen az érdekeltek feladata.

Dombvidéki területeken a hirtelen kialakuló, heves lefolyású helyi vízkárok jellemzőek, melyek viszonylag rövid idő alatt lezajlanak. A nagymennyiségű csapadék az idő rövidsége miatt a vízelvezető árkokon, vízfolyásokon nem képes a mederben lefolyni, továbbá magával ragadja a talaj felső laza rétegét, megbontja a termőréteget. A hordalék a nagy mennyiségű víz mellett veszélyezteti a települési infrastruktúrát és a mezőgazdasági területeket. A vízfolyásokban a nagy mennyiségű víz kiépített árvízi védelem hiányában elönti a környező területeket, és a vízfolyások műtárgyaiban is kár keletkezhet.

A síkvidéki települések főként a folyók ármentesített területén helyezkednek el. A gátrendszerek kiépítése viszont csökkenti az árvíztől védett területek természetes lefolyását, mely a kis lejtésű sík területeken belvíz kialakulásához vezethet. Egy hosszabb csapadékos időszak, illetve a területre jellemző magas talajvíz fokozza a belvíz kialakulásának lehetőségét, mely tartós jelenléte esetén károsítja a mezőgazdasági kultúrákat.

Speciális helyzetet teremt a Balaton esetében a magas tó vízszint és a csapadékos, szeles időjárás együttes hatása a déli parti településekre. Az erős északi szél hatására a Balaton víztükre a déli part felé megdől, melynek nagysága elérheti a 40-50 cm-es értéket, továbbá a szél hatására keletkező, szintén 40-50 cm-es hullámok átjutnak a kiépített parton és a védett, mélyebb területen összegyűlnek, elöntéseket okoznak.

Az alkalmazható védekezés eltér attól függően, hogy dombvidéki vagy síkvidéki helyi vízkár ellen kell védekezni.

Dombvidéki területeken a gyors vízlevonulás miatt a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Záportározók építése nagyban növelheti a települések biztonságát. A mederben lévő és a lefolyást gátló anyagok gyors, azonnali eltávolítása segíti a vizek elfolyását, a vízkárok csökkentését.
Síkvidéken kialakuló belvíz ellen általában vízkormányzás alkalmazható sikeresen. A vízkormányzás magában foglalja a vizek elosztását a levezető árkok, csatornák között, vízvisszatartást és későbbi levezetést, szivattyúzást a mélyebb területekről a védműveken keresztül. Fontos a csatornák karbantartása, medrek kotrása, esetleges szűk keresztmetszetek elbontása, átépítése a megfelelő szállító kapacitás érdekében.

A Balaton déli parti településein kialakuló helyi vízkár az ismert mélyebb település részeken fordulhat elő a part mentén, és a déli parti vízfolyások torkolatának közelében. A partvédelem és kapcsolódó művei a Balaton 110 cm-es vízszintjéhez lettek kialakítva. Erős északi szél esetén a vízszint akár 40-50 cm-rel is magasabb lehet a víztükör kilengés és a hullámzás miatt. A parti védművek ideiglenes homokzsákos magasításával, a vizek visszaszivattyúzásával, a csapadék és szennyvíz rendszerek védelmével megakadályozható az ingatlanokban okozott nagyobb károk kialakulása.

Helyi vízkárelhárítási védelmi tervek

A vízgazdálkodásról szóló 57/1995. törvény, 16. § (1) szerint, „a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége.”

A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. § (1) b) és d) pontok szerint: a védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek feladatai a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése, kiegészítése, rendszeres, évenkénti felülvizsgálata.

A Vízügyi Igazgatóság szakmai irányítási feladatkörében véleményezi a védekezési terveket, közreműködik a védekezési felkészülés és a védőművek felülvizsgálatában, valamint a polgármester részére műszaki segítséget nyújt a védekezés ellátásához (Korm. rend. 8. § (3) a) – c) pontok).

A vízkárelhárítási terv a Magyar Mérnöki Kamara módszertani segédlete alapján – melyet itt tekinthet meg - a következő részekből épül fel.

A vízkárelhárítási védelmi terv bevezetésként ismerteti a település adottságait, vízrajzát és meghatározza a település vízkárok általi veszélyeztetettségét. Veszélyhelyzet esetén a védelmi bizottság elrendeli a veszélyeztetettségnek megfelelő védelmi fokozatot, melyhez tartozó szabályok és feladatok leírása részét képezi a vízkárelhárítási tervnek. Az árvíz és helyi vízkár elleni védekezés feladatain kívül a terv tartalmazza a védekezési időszakon kívüli feladatokat, mellyel fel lehet készülni az esetleges káreseményekre, ami dombvidéki területeken kialakuló villám árvíz ellen különösen fontos. Az esetleges beavatkozási helyek és területek szöveges leírása mellett térképi mellékletként is a terv részét képezik. A terv tartalmazza a káreseményekhez kapcsoló jogszabályok kivonatát, pl.: katasztrófavédelemhez, kártérítéshez, kártalanításhoz, helyreállításhoz, védekezés költségeihez kapcsolódóan. Mellékletként megtalálhatóak a terv végén a kötelező dokumentációkhoz kapcsolódó nyomtatványok, pl.: elrendelő/megszüntető határozat, napló, napi jelentés, kimutatások, felülvizsgálati jegyzőkönyvek. A műszaki mellékletek a térképeken kívül tartalmazzák az út/vasút átereszek helyét és a vízikönyvi nyilvántartási terveket.

Adott területen fellépő helyi vízkárok megelőzése és elhárítása, és az ezeket magába foglaló helyi vízkárelhárítási védelmi tervek elkészítése az ott élők és dolgozók elemi érdeke, mely segítségével biztonságosabb élet és munka válik lehetővé.   

 

Utolsó módosítás: 2014. július 16., szerda 11:31