Elindult az erdészeti tevékenység a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon – 2022. április 27.

Az erdész hivatás – az örökségünkből adódóan is és természetesen jellegénél, sajátosságaiból fakadóan is – holisztikus szemléletmódot kíván meg a gyakorlójától. „Ott lenn délen, Baranyában” sincs ez másként, ahogyan a puhafás fűz-nyár ligeterdő az ártéren megpróbál alkalmazkodni a Dráva medersüllyedése következtében fellépő talajvíz-csökkenéshez, úgy a vízügyes erdésznek is figyelembe kell vennie – a sajátja mellett – a specifikusan vízügyi szakmai szempontokat (lehetne persze bőven sorolni, hogy még mit, de ez nem a jelen cikk témája).

Működési területünk közel 10 000 km²-en terül el, elsősorban Baranya és Somogy-, kisebb mértékben Tolna megyében. A földrajzi kiterjedés változatos tájszerkezetet és ennek megfelelően változatos termőhelyi viszonyokat eredményez. Északon a Balaton, délen a Dráva folyó mentén síkvidéki-, a közbenső területeken a Dunántúli-dombságnak köszönhetően túlnyomórészt a dombvidéki jellegű hatások érvényesülnek. Működési területünkön megközelítőleg 700 tó és több mint 10 000 km hosszúságú vízfolyáshálózat (vízerek, patakok, folyók) található.

Igazgatóságunk – a fenntartható erdőgazdálkodás, a tartamosság és a szakmai szempontok érvényesülése érdekében – együttműködik az állami erdőgazdaságokkal, a hatósági feladatokat ellátó szervekkel, a természetvédelem, valamint a földhasználatra jogosultak képviselőivel.

Számomra kiemelt jelentőséggel bír e kiterjedt kapcsolatrendszer, mert nem volt lehetőségem átvenni a vízügyes erdész stafétát az elődöktől, ezért elengedhetetlen a folyamatos és naprakész információáramlás.

Alapvető célkitűzésként fogalmazódott meg, hogy az Evt. (2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról) és a hozzá tartozó rendeletek értelmében elsőként az erdőnek minősülő földterületek felkutatásával és állományleírásával foglalkozzunk.

A DDVIZIG Országos Erdőállomány Adattár részét képező erdőterületeit az 1. számú táblázat tartalmazza.

1. táblázat (Az Igazgatóság erdőterületeinek területi megoszlása)

Erdőterületeink Somogy megyében szinte kizárólag a Dráva folyó mentén helyezkednek el, elsősorban középmély-, illetve mély fekvésű ártéri puhafás erdőtársulásokat képezve. Valamivel magasabb térszinten, állami, valamint magán erdők ölelésében lehet találkozni akácosokkal (1. számú ábra).

1. ábra (Erdőállományok fafajmegoszlása Somogy megyében)

Baranya megyében a felszíni, hidrológiai és talajadottságok, valamint a Mecsek mezoklimatikus hatása következtében a somogyihoz képest változatosabb termőhelyi feltételek mellett fajgazdagabb erdőállományokkal rendelkezünk. 50-100 méteres tengerszint feletti magasságnál a lágy, lombos fafajok közé (mézgás éger, fehér fűz) ékelődve megjelennek a kemény, lombos fafajok képviselői (juharok, kőrisek, csertölgy, kocsánytalan tölgy, gyertyán, egyéb és vadgyümölcsök), melyek elegyaránya a magasság emelkedésével egyenes arányban nő (1., 2. számú kép).

1. kép (Égeres a Kovácsszénájai-tónál)

2. kép (Égeres a Kovácsszénájai-tónál)

A tűlevelűek kísérő fafajként vannak jelen, elsősorban az erdei, kisebb számban fekete fenyővel lehet találkozni. Legmagasabban fekvő erdőterületeink a Pécsi-tó környékén találhatóak 200-210 méteres magasságban, ahol az uralkodó fafaj a kocsánytalan tölgy, illetve a csertölgy gyertyán eleggyel (2. számú ábra).

2. ábra (Erdőállományok fafajmegoszlása Baranya megyében)

Az erdészeti klímaosztályozás szempontjából működési területünket jelenleg még a kocsánytalan tölgyes klímakategóriával jellemezhetjük, de az évek óta tartó szélsőségekkel tarkított negatív időjárási tendencia – az aszály, az adott évszakhoz képest nagyságrendekkel melegebb hőmérsékleti értékek –, melyet az erdészeti klímakutatások is alátámasztanak –, az erdősztyepp klíma irányába mutatnak.

Az Igazgatóság erdőterületei a Natura 2000 hálózat részét képezik és néhány kivételtől eltekintve védett természeti területen találhatóak. Erdőterületünk közel egynegyedét faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban szükséges kezelni.

Az elmúlt erdőgazdálkodás-mentes évtizedek eredményeként mára a többségében sarjeredetű, lágy lombos állományaink túltartottak és leromlott egészségi állapottal jellemezhetőek, melyek véghasználata öt-tíz éven belül elkerülhetetlen, és sok esetben szerkezetátalakítással kombinált erdőtelepítéssel kell a kívánt erdőborítottságot elérni (3. számú ábra).

3. ábra (Lágy lombos állományok koreloszlása)

A lassabb növekedési eréllyel rendelkező kemény, lombos állományok esetében gyérítések formájában átlagosan öt éven belül esedékes az első haszonvétel (4. számú ábra).

4. ábra (Kemény lombos állományok koreloszlása)

A működési területünk magas vízhálózat-sűrűségéből (1,2 km/km²) adódóan vízfolyásaink szinte állandó beavatkozást igényelnek. A már említett időjárási anomáliák következtében az elmúlt években megszaporodó villámárvizek akadálytalan lefolyását a mederben elhelyezkedő és elsősorban a problémát jelentő fás szárú növényzet eltávolításával kell elősegíteni. A patakmedrek és az időszakos vízjárások medreinek karbantartási munkálatait megelőzően állományleírást, fatömegbecslést és szükség esetén faérték számítást végzünk (3., 4. számú kép).

3. kép (Fatömegbecslés a Szentlászlói-ároknál)

4. kép (Partbiztosítás előkészületei Vízvárnál)

A tavalyi év derekán az előzőekben röviden ismertetett „irodába” csöppentem, mint az erdészeti feladatellátásért felelős, jogosult erdészeti szakszemélyzet.

Két évtized szakmai tapasztalatát és ismereteit igyekszem hasznosítani és gyarapítani a vízügyi ágazatban, melyben nagy segítségemre vannak mind a DDVIZIG-es, mind pedig a társ VIZIG-eken – akár a más szakterületen – dolgozó kollégák is.

Igazgatóságunk feltett szándéka, hogy a rábízott állami vagyonnak jó gazdája legyen, előtérbe helyezve az erdők hármas szerepét – ezen belül is kiemelten kezelve a közjóléti funkciókat –, ezért összhangban az erdész szakmai-, valamint a vízügyi szakágazati elvárásokkal és a jogszabályi környezettel megkezdődött meglévő erdőterületeink fenntartható erdőgazdálkodási-, valamint vagyonkezelésünkben lévő egyéb művelési ágú földterületeink erdősítési és fásítási koncepciójának, természetesen gazdasági tervekkel együtt történő kidolgozása.

„Emberi kultúránk az erdő irtásával kezdődött és csak az erdő megvédésével maradhat fenn.”

/H. Leibundgut, XIX. századi svájci erdőművelő/

5. kép (Csendélet a Dráva folyó egyik mellékágán)

Fotók: Garai Gergely – DDVIZIG