Gróf Széchenyi Bertalan felsősegesdi uradalma – Az alagcsövezések tervei – 2021. január 7.

Belső-Somogy több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközsége Segesd. Itt ered a Drávát tápláló Rinya-patak egyik ága, mely Gróf Széchenyi Bertalan felsősegesdi uradalmán folyt keresztül.

Sárvár-felsővidéki Gróf Széchenyi Bertalan (Sopron, 1866. – Budapest, 1943.) mezőgazdász, jogász, nagybirtokos, politikus, a Felsőház elnöke, az MTA igazgatósági tagja, császári és királyi kamarás.

A felsősegesdi uradalom Gróf Széchenyi Bertalan hitbizományi uradalma volt, melyet az ország egyik legkiválóbb hazai gazdaságává fejlesztette.
Aktív és jelentős közéleti életet élt, 1923 és 1925. között betöltötte az Országos Erdészeti Egyesület elnöki posztját is, de számos társadalmi és gazdasági egyesületben is tisztséget viselt.
Akadémiai tagsága mellett a Széchenyi Tudományos Társaság elnöke volt, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum tiszteletbeli tanácsának volt tagja.
Jogi végzettségének köszönhetően megválasztották a Királyi és Országos Legfőbb Fegyelmi Bíróság tagjának is.

Életének 77. évében hunyt el Budapesten, 1943. június 3-án. Nagycenken, a Széchenyi-család temetkezési helyén, a családi mauzóleumban helyezték el örök nyugalomra.

Az 1911-ből és 1914-ből származó, eredeti dokumentumok a felsősegesdi birtokáról készült eredeti helyszínrajzok, ahol 5 ezer magyar hold erdeje volt.

Gróf Széchenyi Bertalan felsősegesdi alagcsövezésének terve 2. - Általános helyszínrajz – 1911. évi február hó

Gróf Széchenyi Bertalan felsősegesdi 24.25.27.28 sz. táblái alagcsövezésének terve – 2/a – Átnézetes helyszínrajz – 1914. évi március hó





Szemelvény a „Magyarország vármegyéi és városai: Somogy vármegye” c. kötetből:

„A vármegye agyagos és homokos vályogtalaja az erdőnevelésre nagyon alkalmas; az agyagos vályog talajokon a tölgy, bükk, cser és gyertyán az uralkodó fanem, a homokos talajokon pedig a fenyő, ákácz, nyír és nyárfa. Az éghajlati viszonyok szintén kedvezőek az erdőmívelésre. E kedvező viszonyok következtében a legértékesebb lomblevelű fák: a tölgy, cser, bükk, gyertyán feltalálják tenyészigényeiket. Somogyban igen szép zárt lomblevelűfáktól alkotott erdőket találunk. A kedvező éghajlati viszonyok következtében a homoktalajokon is igen szép fenyveseket, ákácerdőket és nyíreseket, sőt tölgyeseket is lehet találni. A fekvés is kedvező, mert a vármegye domborzati viszonyai szelídek és a halmosabb vidékeken is kevés a meredek lejtő; de még ezek sem annyira meredekek, hogy az erdősítésre alkalmatlanok volnának. Somogyban, a kataszteri nyilvántartás szerint, 1912. év végén 209.446 k.hold erdővolt, a mi az összterület 18 százalékának felel meg. Ez a terület azonban apadóban van, mert a magánkézen lévő erdők irtása nem szünetel. Az idevonatkozó törvényes intézkedések következménye, hogy rendszeres és szakszerű erdőkezelés csak a kötött erdőbirtokokon és azokon a magánerdőbirtokokon van, a hol rendszeres üzemtervek szerint, szakképzett erdészek vezetik az erdőkezelést. Így nagykiterjedésű és kiváló szép erdeik vannak a 74 vármegyében: hg. Esterházy Miklósnak, hg. Festetich Taszilónak, gróf Festetich Pálnak, gróf Hunyady Józsefnek, gróf Zichy Bélának, özv. gróf Széchenyi Imrénének, stb.”