Események

24
2017. június 24., szombat

Múzeumok éjszakája - Duna Múzeum

plakat_sm

Az idei esztendőben 15. alkalommal kerül megrendezésre a Múzeumok Éjszakája. A programhoz a Duna Múzeum is csatlakozik.

20
2017. május 20., szombat

Múzeumok Majálisa a hétvégén

1_sm

MÚZEUMOK A KERTBEN - kertek és múzeumok

 

Ezen a hétvégén, azaz május 20–21-én a Múzeumkertben a Magyar Nemzeti Múzeum 22. alkalommal rendezi meg a Múzeumok Majálisát. A minden évben közel 40 ezer látogatót vonzó, egyedülálló kulturális fesztiválon több mint 120 hazai múzeum mutatkozik be, és természetesen a Duna Múzeum csapata sem hagyná ki az eseményt.

3
2017. január 3., kedd

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2017. évi programjai

dunadrava2

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai 2017-ben is szakvezetéses túrákkal, gyerekprogramokkal, előadásokkal várják az érdeklődőket.
 

15
2016. november 15., kedd

Nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat

nb_elharitas_sm

Az idei évben 2016. november 15-16. között kerül sor a nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatra, melyen a forgatókönyv szerinti események alapján az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) mellett az érintett 5 vízügyi igazgatóság is részt vesz.

5
2016. október 5., szerda

Gördülő Fejlesztési terv a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt.-nél

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete és a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. közösen Szakmai Napot tart „Gördülő Fejlesztési terv a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt.-nél” címmel 2016. október 5. szerda 10 00 órai kezdettel a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. telephelyén (7634 Pécs, Nyugati Ipari u.).

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pinczehelyi-Tátrai Tímea, PR-munkatárs

Lezárult fejlesztések - Baranya megye

2013. november 20., szerda 17:32

 

 

 A Pécsi víz rendezése

Projekt bemutatása:
A fejlesztés célja: a Pécsi víz és mellékágainak jó karba helyezése, gépi fenntarthatóságának lehetővé tétele.

A projekt során a Pécsi víz és mellékágainak mederkotrása valósult meg. A két mellékág, a Szabadszentkirályi és a Gerdei vízfolyás önkormányzati tulajdonban és kezelésben van. A projekt megvalósulása érdekében konzorciumi megállapodást kötött az igazgatóság az érintett önkormányzatokkal. A kiviteli munkák során az önkormányzati szakaszon közel 6 km hosszon javultak a projekt befejezése után a lefolyási viszonyok. A kotrási munkákon felül 2 átközlekedő műtárgy átépítésre, 2 surrantó építésére került sor. A Pécsi víz állami tulajdonú szakaszán kotrási terv alapján került helyreállításra az engedélyes állapot. A gépi fenntartás lehetőségét átközlekedő műtárgyak építésével, átépítésével valósítottuk meg.

Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése, DDOP 5.1.5/B-11 konstrukció
A beruházás az Új Széchenyi Terv Dél-dunántúli Operatív Program keretein belül valósult meg.

Kedvezményezett:
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
7623, Pécs Köztársaság tér 7.
www.ddvizig.hu

Közreműködő szervezet:
Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft
7621 Pécs, Mária u.3.
7400 Kaposvár, Szántó u. 5
www.deldunantul.com

Irányító Hatóság:
Miniszterelnökség
Nemzetközi Főosztály
H-1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg



 

A Cún-Szaporca holtág vízpótlása az Ős-Dráva Program keretében

Projekt bemutatása:
A Cún-Szaporcai holtág vízpótlása a Fekete-vízből, amelyhez a vízfolyás 6+420 fkm szelvényében duzzasztó műtárgy épült.

A duzzasztóval egybe épített vízkivételi zsilipen keresztül jut a víz egy tápcsatornába, majd végül a holtágba. A tápcsatornán 3 db áteresz, 1 db halrács és 1 db mérőszelvény épült. A vízpótlás megvalósítását biztosító műszaki létesítményeken kívül, a holtág vízszintjeinek, a környező területek talajvízszintjeinek, valamint a Fekete-víz és a tápcsatorna által szállított vizek mennyiségének mérésére monitoring létesítmények épültek.

A mért adatok felhasználásának elsődleges célja a vízpótló rendszer üzemirányításához szükséges adatok mérése, másodlagos cél pedig a holtág és a Fekete-víz vízjárásának, vízháztartásának dokumentálása.

A projekt célkitűzése:

  • Természetes eredetű lefolyásból származó víz visszatartása, illetve tározása az időszakos elárasztásra kijelölt terülteken
  • A tájkaraktert és életformát egykor meghatározó víz a térségben nyerje vissza szerepét
  • Az ökológiai/természeti értékek megóvása, a vizes élőhelyek fenntartása;
  • Őshonos fajok megtartása
  • A rendszer elemei feleljenek meg a kettős hasznosítás, illetve működtetés követelményeinek,   a vízpótlás mellett a kárelhárítási (árvízmentesítési, belvíz-elvezetési és vízminőség-védelmi) igényeket is elégítsék ki
  • Turisztikai, rekreációs lehetőségek fejlesztése;
  • A klímaváltozás okozta kihívásokra való felkészülés (vízkészlet-gazdálkodás).

A létesítmény átadására 2015. november 19-én került sor.

A projekt az Új Széchenyi terv - Dél-Dunántúli Operatív Program – Térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése az Ős-Dráva Program keretében kiírt pályázat keretein belül valósult meg (DDOP-5.1.5/E-12-k1-2012-0001).

Kedvezményezett:
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
7623, Pécs Köztársaság tér 7.
www.ddvizig.hu

Közreműködő szervezet:
DDRFÜ Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
7621 Pécs, Mária u. 3.
H-7621 Pécs
www.deldunantul.com

Irányító Hatóság:
Miniszterelnökség
Nemzetközi Főosztály
H-1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg



IPA-hucr-logo-turism-2-hu-01

Cycling by the river - Kerékpározás a Dráva baranyai töltésén (HUHR/1101/1.2.2/1005)

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVÍZIG) és a Hrvatske Vode horvát vízügyi szervezet 2012. márciusában nyújtotta be az összeállított közös pályázatukat a „Magyar-Horvát Határmenti IPA Pályázati Program 2007-2013” harmadik kiírás keretén belül. A benyújtott pályázati javaslat kedvező elbírálást kapott, így a közös megvalósítás a megkötött partnerségi megállapodásban foglaltaknak megfelelően 2013. május 1-én megkezdődött és 2014. december 31.-án befejeződött. A megvalósítás időtartama 20 hónap volt.

A pályázat célja a horvát-magyar határmenti térség bekapcsolása volt a nemzetközi kerékpáros túraútvonalak hálózatába, ezáltal a turisztikai vendégforgalom növelése, illetve a helyi lakosok kerékpárral való közlekedésének elősegítése. Távlati cél a gépjárműforgalom és a kerékpáros forgalom szétválasztása, a közlekedésbiztonság növelése. Jó lehetőséget kínált ennek megvalósítására a kerékpárutak árvízvédelmi töltéseken történő vezetése.

A pályázat eredménye:
Magyar részről
- Révfalu - Drávasztára között 3,19 km (49+100-52+290 tkm) töltéskorona burkolatának felújítása
- Felsőszentmárton - Szentborbás között 6,424 km (58+120-64+544 tkm) ) töltéskorona burkolat építése
Horvát részről 
- Osijek-Baranja megye, 17,225 km töltéskorona burkolat modernizációja

A pályázat hatása:
Napjainkban Magyarországon és Horvátországban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a horvát- magyar határterület természeti értékeinek megismerése iránt.
A változatos szépségű tájak és a relatív alacsony szintkülönbségek jó lehetőséget kínálnak a kerékpározáshoz.
A magyar-horvát határvidéken a természeti értékek megőrzését is pozitívan befolyásolja a kerékpáros közlekedés, a  kerékpáros hálózatok fejlesztése. A javuló feltételek segítik az egészséges életmód, környezetbarát közlekedés, környezetbarát közlekedési eszközök fokozottabb használatának ösztönzését, és a forgalombiztonsági helyzet javítását.

A beruházás a Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation Programme 2007-2013 keretein belül valósult meg. 

Jelen tartalom nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Kedvezményezett:
Hrvatske Vode
10000 Zagreb, Ulica Grad Vukovara 220., Croatia
31000 Osijek, Splavarska 2a, Croatia
+385 31 375-677
www.voda.hr

Közreműködő szervezet:
Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
Közös Technikai Titkárság (KTT)
Széchenyi Programiroda Nkft.
Gellérthegy u. 30-32.
H-1016 Budapest
E-mail: info@hu-hr-jts.com
Fax:+36 1 224 3291

Irányító Hatóság:
Miniszterelnökség
Nemzetközi Főosztály
H-1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg

eu-logo-szoveggel

 

 

IPA

 

 

Aljmaski rit & Dravakeresztúri - A Drávakeresztúri mellékág revitalizációja a Dráván (HUHR/1101/1.1.1/0004)

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Hrvatske Vode horvát vízügyi szervezet 2012. március 12-én nyújtotta be a Drávakeresztúri és Aljmaški rit mellékágak revitalizációjára összeállított közös pályázatukat a „Magyar-Horvát Határmenti IPA Pályázati Program 2007-2013” harmadik kiírás keretén belül. A benyújtott pályázati javaslat kedvező elbírálást kapott, így a közös megvalósítás a megkötött partnerségi megállapodásban foglaltaknak megfelelően 2013. március 1-én megkezdődött, majd a sikeres lebonyolítást követően 2014. december 31-én befejeződött. A megvalósítás időtartama 22 hónapot vett igénybe.

A Dráva 123,15 – 123,95 fkm között, a baloldalon elhelyezkedő mellékág revitalizáció elsődleges célja az előrehaladott szukcessziós folyamatok megállítása, a mellékág élő kapcsolatának megteremtése, illetve visszaállítása az anyamederrel (Drávával), a halak ívási helyének biztosítása, további célok a folyóvízhez közelibb flóra és fauna állomány kialakulása, a pangó vízterületek megszüntetése, folyamatos frissvíz pótlásának biztosítása a Dráva felől legalább az év 200 napján.

A pályázat eredménye:

Magyar részről - a mellékág revitalizációs munkáinak elvégzése érdekében a tender- és kiviteli tervek elkészítése, majd a mellékág magyar területen elhelyezkedő felső szakaszán a revitalizációs munkák elvégzése, azaz:

- a mellékágban lévő fás szárú növényzet eltávolítása,

- a mellékág feltöltődött medréből az iszap kiemelése és a Drávába történő visszahelyezése.
Horvát részről a mellékág alsó szakaszán

- a tervezett kismértékű mederanyag eltávolítás mellett a

- horvát területen létesült mederelzáró kőmű átépítése úgy, hogy évi 200 napon keresztül a napi vízcsere biztosított legyen a mellékágban az anyameder felől.

A pályázat hatása: a pályázat az egyik legjobb példa volt arra, hogy magyar-horvát közös pályázattal és közös munkával meg lehet valósítani magyar-horvát területen elhelyezkedő mellékág revitalizációs munkáinak kivitelezését. A magyar oldali tevékenység ugyan úgy hatással van horvát területre, mint a horvát oldali a magyar területre. A két ország közös erőfeszítése nélkül a nemzeti parki és NATURA 2000 védettség alatt álló mellékág megújításának esélye nagyon kicsi lett volna, a mellékág degradációja tovább folytatódna.

A pályázat folytatása volt egy korábbi, szintén magyar-horvát közös IPA pályázatnak, mely keretén belül magyar részről elkészül a Drávakeresztúri mellékág revitalizációjához szükséges környezeti hatásvizsgálat, revitalizációs terv, illetve a revitalizáció kivitelezéséhez szükséges engedélyek.

A beruházás a Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation Programme 2007-2013 keretein belül valósulhat meg.

Jelen tartalom nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Kedvezményezett:
Hrvatske Vode
10000 Zagreb, Ulica Grad Vukovara 220., Croatia
31000 Osijek, Splavarska 2a, Croatia
+385 31 375-677
www.voda.hr

Közreműködő Szervezet:
Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
Közös Technikai Titkárság (KTT) Széchenyi Programiroda Nkft.
Gellérthegy u. 30-32.
H-1016 Budapest
E-mail: info@hu-hr-jts.com
Fax:+36 1 224 3291

Irányító Hatóság:

Miniszterelnökség
Nemzetközi Főosztály
H-1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.

 

eu-logo-szoveggel

 


IPA-hucr-logo-turism-2-hu-01

 

 

 

 

 

 

Drava and Danube ecotourism growth - Duna és Dráva ökoturizmus fejlesztés(HUHR/1101/1.2.2/2010)

A közös horvát-magyar projekt során magyar oldalon az árvízvédelmi töltés államhatárral közvetlenül szomszédos szakaszon 0+000-5+054 új illetve a meglévő aszfalt burkolat felújítása készült el.
A bédai szivattyútelep közvetlen szomszédságában az árvízvédelmi töltés területén kerékpártároló és kiszolgáló létesítmények épültek.

A projekt célkitűzése az ökoturizmus feltételeinek javítása, mely összhangban van az árvízvédelmi célkitűzésekkel is.
A jelenleg kiviteli szakaszban tartó projekt megvalósítási összköltsége támogatási szerződés szerint 500 ezer €.

A projekt időtartama: 2013. április 1. – 2014. november 30.

A beruházás a Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation Programme 2007-2013 keretein belül valósult meg. 

Jelen tartalom nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Kedvezményezett:
Hrvatske Vode
10000 Zagreb, Ulica Grad Vukovara 220., Croatia
31000 Osijek, Splavarska 2a, Croatia
+385 31 375-677
www.voda.hr

Közreműködő Szervezet:
Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
Közös Technikai Titkárság (KTT)Széchenyi Programiroda Nkft.
Gellérthegy u. 30-32.
H-1016 Budapest
E-mail: info@hu-hr-jts.com
Fax:+36 1 224 3291

Irányító Hatóság:
Miniszterelnökség
Nemzetközi Főosztály
H-1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg

eu-logo-szoveggel

IPA
 

Drava Region Unified Planning Toolkit - Dráva-régióra Vonatkozó Egységes Tervezési Eszközrendszer - DUPLO

Bár a Dráva-régió földrajzilag egy egységet képez, elhelyezkedéséből adódóan Magyarország és Horvátország közötti megosztottság jellemzi különböző igazgatási, szervezeti, intézményi háttérrel. Emellett egy olyan területről van szó, melyre vonatkozóan több fejlesztési elképzelés, koncepció, terv látott már napvilágot - alapvetően helyi területfejlesztési, természetvédelmi, turisztikai és vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételével, ezek azonban nem feltétlenül állnak összhangban egymással. A projekt célja ezért egy egységes tervezési eszközrendszer létrehozása a Dráva-régióra (ahol a projektterület a Dráva-menti kb. 40-40 km-es sáv a folyó mindkét oldalán) vonatkozóan, ami a már meglévő, a Dráva-régióra vonatkozó, létező fejlesztési terveket vizsgálja felül, a "halott dolgokat" kiszelektálja, a fontosakat pedig harmonizálja, egységesíti és azok alapján egy összefogott stratégiát hoz létre.

A projekt két fő komponensből áll. Az egyik egy átfogó keret-terv kialakítása a Dráva-régióra, amely a térséget funkcionális régióként kezeli (hasonlóan a Balaton-régióhoz, vagy a Tisza-tó régióhoz). Az eddigi kutatások tapasztalatai alapján három olyan pillért emelhető ki, amelyre a keret-terv épülhet: természetvédelem; alternatív turizmus (öko-turizmus, falusi turizmus); helyi gazdaságfejlesztés (helyi termelési és ellátási láncok; helyi termelésre épített gazdálkodás preferálása). A másik egy olyan, földrajzi információs rendszeren (GIS) alapuló interaktív platform létrehozása, mely célja:

  • hogy mindenki számára hozzáférhetően összegyűjtse és összefogja a régió tervezési dokumentumait;
  • lehetőséget biztosítson ún. jó gyakorlatok összegyűjtésére, hozzáférésére a helyi szereplőknek (akár tervezés, akár konkrétan termelés, szolgáltatás témakörben);
  • illetve egy olyan felület, adatbázis létrehozása, melyen keresztül a szereplők kapcsolatba léphetnek egymással saját fejlesztési elképzeléseik mentén.

 A 16 hónapos projektidőtartam 2013. április 1-én indult és 2014. július 31-én ér véget.

Vezető kedvezményezett:
Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
7621 Pécs, Papnövelde u. 22.
www.rkk.hu

Közreműködő szervezet:
Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
Közös Technikai Titkárság (KTT)Széchenyi Programiroda Nkft.
Gellérthegy u. 30-32.
H-1016 Budapest
E-mail: info@hu-hr-jts.com
Fax:+36 1 224 3291

Irányító Hatóság:
Miniszterelnökség
Nemzetközi Főosztály
H-1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg

eu-logo-szoveggel
 

GEF projekt

A GEF Projekt honlapja megtekinthető: http://gef.ddvizig.hu/


Oldi Öblözet Projekt, a Dráva bal parti töltés fejlesztése

Állami Árvízvédelmi Fejlesztések KEOP 2.1.1. Konstrukció
A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A projekt bemutatása:
A projekt a siklósi kistérségben hét települést – Alsószentmárton, Old, Beremend, Egyházasharaszti, Kásád, Kistapolca és Matty – érint. Túl az árvízi veszélyeztetettségen, a területen csapadékos időszakban belvíz, száraz időszakban aszály fenyeget. A megépítendő árvízvédelmi töltés rendezett körülményeket teremt és csökkenti az árvízvédelmi kockázatot, így javítja az ezen a területen élő emberek életminőségét.

A projekt célkitűzése:
Az országhatártól a gyűrűspusztai gátőrházig terjedő védvonalon teljesüljön a biztonságos és a jogszabályi kötelezettségeket is figyelembe vevő 120 centiméteres mértékadó árvízszint, a jelenlegi 60 centiméter helyett. Ezért szükséges a drávaszabolcsi árvízvédelmi öblözet elkülönült alsó oldi öblözetét védő és a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 1. mellékletében szereplő Dráva bal parti árvízvédelmi töltés, 05.02 számú drávaszabolcsi szakaszhoz tartozó 5,1 kilométer hosszúságú szakasz előírt mértékre történő kiépítése. A projekt előkészítése 2007. évben kezdődött, befejezése várhatóan 2010 szeptemberére tehető.

A kétfordulós pályázati rendszer második fordulójában nyert 850 millió forintos támogatás teszi lehetővé a projekt megvalósítását. Az előkészítés lezárult, így a kész tervekkel rendelkező szakaszon a földmunka a kivitelezéshez elnyert támogatás birtokában ez év tavaszán, a közbeszerzési eljárások lezárásával megindult. A biztonságosabb védvonal kialakítása mintegy másfél évet vesz igénybe.

A beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet- és Energia Operatív Program keretein belül valósulhat meg.

Kedvezményezett:
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
7623 Pécs, Köztársaság tér 7.
www.ddvizig.hu

Közreműködő szervezet:
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága
1134 Budapest, Váci út 45.
www.kvvmfi.hu

Irányító hatóság:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
06 40 638 638
www.nfu.hu


Karasica Vasas-belvárdi vízfolyások vízkárelhárítási fejlesztése

A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területeken DDOP 5.1.5/A-09-2010-0003 konstrukció.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Projekt bemutatása:
A pályázat keretei között megvalósuló fejlesztés alapvetően két koncepcióra támaszkodik. Az érintett belterületi szakaszokon az elsődleges cél az árvízi biztonság növelése, az emberi élet és a vagyontárgyak megóvása. A külterületi szakaszokon, a megfelelő árvízi biztonság biztosítása mellett a másik fő szempont a Víz Keretirányelv direktíváinak lehetőség szerinti megfeleltetés.
A Karasica vízfolyás vízkárelhárítási fejlesztése keretében tervezett műszaki beavatkozások:
- A vízfolyás medrének természetbeillő rendezése 8940 m hosszban, szakaszos kisvízi mederbiztosításokkal és helyenként őshonos növények telepítésével, illetve természetbe illő mederszakaszok kialakításával
- Vízépítési műtárgyak építése a mederben: 2 db mederfenék stabilizáló műtárgy és 20 db átközlekedő műtárgy a mellékárkok torkolatánál.
- Monitoring fejlesztés: 2 db (szederkényi és kátolyi) vízmérce átépítés a meder rekonstrukciójához igazodva
A Vasas-belvárdi vízfolyás vízkárelhárítási fejlesztése keretében tervezett műszaki beavatkozások:
- A vízfolyás medrének természetbeillő rendezése 10140 m hosszban, szakaszos kisvízi mederbiztosításokkal és helyenként őshonos növények telepítésével, illetve természetbe illő mederszakaszok kialakításával.
- Vízépítési műtárgyak építése a mederben: 10 db mederfenék stabilizáló mű és 19 db átközlekedő műtárgy a mellékárkok torkolatánál
- Monitoring fejlesztés: 1 db vízmérce építése Belvárdgyulánál
A pályázat megvalósításának befejezési határideje 2012. októbere. A projekt összköltsége 469,5 millió Ft.
A beruházás az Új Széchényi Terv Dél-dunántúli Operatív Program keretein belül valósulhat meg.

Kedvezményezett:
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
7623 Pécs, Köztársaság tér 7.
www.ddvizig.hu

Közreműködő szervezet:
Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
7621 Pécs, Mária utca 3.
www.deldunantul.eu

Irányító hatóság:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
06 40 638 638
www.nfu.hu


Felsőszentmártoni mellékág revitalizációja a Dráván

A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területeken DDOP 5.1.5/A-09-2010-0003 konstrukció.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A revitalizáció előzménye:
A Felsőszentmártoni mellékág a Dráva egyik bal oldali, a revitalizációs munkákat megelőzően lefűződött és jelentősen feltöltődött, az anyafolyótól leválasztott mellékága, amely Felsőszentmárton térségében található. Revitalizációjának elképzelése 2004-ben fogalmazódott meg először, ekkor egy általános állapotfelmérés készült, amelyet 2008-ban egy részletesebb, a mellékág felmérésén alapuló tanulmány követett, amely már megfogalmazta a konkrét revitalizációs elképzeléseket is.

A pályázat bemutatása:
A Dél-dunántúli Operatív Program keretén belül nyílt lehetőség arra, hogy a korábbi években megfogalmazódott elképzelések valóra válhassanak, azaz a mellékág revitalizációjához szükséges terveket, majd magát a revitalizációt elvégezhessük, és ehhez az anyagi forrásokat megkaphassuk. A pályázatot 2010. január 28-án nyújtottuk be, majd a kedvező elbírálás után a támogatási szerződést 2010. november 2-án írtuk alá. A mellékág revitalizációja során tervezett és elvégzett beavatkozások:

1. Faeltávolítás – a mellékág feltöltődésével egyidőben a fűzfélék egyre jobban benőtték a korábbi medret, amelyeket a revitalizáció során eltávolítottunk.
2. Feltöltődések eltávolítása – a mintegy 47735 m3 iszap eltávolítása a mellékág teljes hosszából. Az iszap eltávolítást követően a mellékágban a Dráva vízállásától függően, de minimum évente kétszáz napon keresztül átáramló, friss vízutánpótláshoz jut a mellékág.
3. A meglévő elzárás átépítése – a mellékág középső harmadában elzárás létesült, mely akadályozta a megfelelő vízáramlást és vízcserét a mellékágban. A revitalizáció során ez az elzárás átépítésre került oly módon, hogy továbbra is biztosított maradjon a szigetre történő közlekedés lehetősége, de ugyanakkor az évi kétszáz napon keresztüli napi vízcsere is. Ennek érdekében az elzárás mélyebb részére csővezetéket fektettünk.

A pályázat célja
A Felsőszentmártoni mellékág revitalizációjával az évi kétszáz napon keresztüli vízbeáramlás mellett a napi vízcsere is biztosított, ezzel, ha nem is a korábbi időszakokhoz hasonlóan, de a revitalizált állapothoz képest mindenképpen jelentősebb mértékben élővé vált a mellékág, megszépült környezete, flóra és fauna állománya, halállománya, ezen keresztül turisztikai érdekessége.

A revitalizáció ütemezése
A Felsőszentmártoni mellékág revitalizációja 2012. október 31-én megvalósult, a pályázat lezárult.

A beruházás az Új Széchényi Terv Dél-dunántúli Operatív Program keretein belül valósult meg.

 

Kedvezményezett:
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
7623 Pécs, Köztársaság tér 7.
www.ddvizig.hu

 

Közreműködő szervezet:
Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
7621 Pécs, Mária utca 3.
www.deldunantul.eu

Irányító hatóság:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
06 40 638 638
www.nfu.hu


Villamos energia fogyasztás korszerűsítése megújuló energiával

KEOP-4.4.0/A/09-2010-0100

Környezettudatos működés a mindennapokban a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál

A környezet védelmet és a környezettudatos működést szem előtt tartva a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a pécsi központi épület szabad lapos-tető felületén naperőművet hozott létre. Az Igazgatóság célja a fejlesztéssel, hogy csökkentse működési költségét egy olyan megoldással, amivel példát tud mutatni.

A fejlesztés tartalma
A korábban szabad kapacitással rendelkező lapos tetőn 4 sorban 20 fokos dőléssel 130 db napelemet helyeztünk el közel 300 m2 felületen. A beruházáshoz tartozóan, az áramszolgáltató további „+/-„-os mérőt szerelt fel a korábbi áramfogyasztás mérő helyére. A 30 kW beépített kapacitású „háztartási méretű kiserőmű” kategóriába tartozó szerkezet által a megújuló energiaforrásból termelt villanyáramot az áramszolgáltató a rendszerhez tartozó „+/-„-os mérővel veszi át, így csak a fogyasztás és termelés különbözete alapján kell a felhasznált villanyáramért fizetni. Az elvégzett számítások alapján a Vízügyi Igazgatóság a jelenlegi villamos energia felhasználásának több, mint 50 %-át tudja, a korábban kihasználatlan tetőfelületen megtermelni. Az áram megtakarításból eredő környezettudatos költség csökkenés így igen hamar jelentkezik.
A kivitelezés 2012. márciusától – júliusig tartott. Az üzembe helyezés 2012 júliusában megtörtént.

Fenntarthatóság
A megvalósuló naperőmű működése teljesen automatikus. Az üzemeltetés általánosságban arra terjed ki, hogy a napelemtáblákat hetente ellenőrizni szükséges, a szennyeződések, és az esetleges sérülések szempontjából, illetve a felületüket, esetenként meg kell tisztítani. Az erőművet háromévente villamos, és villámvédelmi szempontból szabványossági felülvizsgálattal ellenőrizni szükséges.

A beruházás költsége 43 millió Forint volt.
A beruházás az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Kedvezményezett:
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
7623 Pécs, Köztársaság tér 7.
www.ddvizig.hu

Közreműködő Szervezet:
Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft.
1134 Budapest, Váci út. 45.
www.nkek.hu

Irányító Hatóság:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
06 40 638 638
www.nfu.hu


Árvízi kockázatkezelés integrált megközelítése (INARMA)

1. Kis vízgyűjtő medencék esemény kezelésének szükségessége

A vízkészlet-gazdálkodás, a vízhiány és az éghajlatváltozás miatt egyre összetettebb feladat, gyakran idéz elő szociális feszültséget ugyanazon földrajzi terület lakosságának körében.

Amikor ezen felül a domborzat is hatással van a szerencsétlen eseményekre (mint pl. földcsuszamlások, árvizek, áradások, özönvizek, törmelék lavinák, hegyomlások stb.), a nem megfelelő döntések (vagy ami még rosszabb: rossz döntések) által a feszültségek és az okozott károk hatványozódnak és irányíthatatlan kényszerű döntések forrásává válhatnak, mely kozlátozó lehet a területi nyilvántartás jövőbeli lehetőségeit illetően.

A hidrológiai rendszerek és felszíni vizek kiáramlásnak kezelése a kis vízgyűjtő medencékben, csupán a nyilvánosság előtt zajló munkákat nézve, eddig gyakran vezetett összetett, költséges és néha veszélyes beavatkozásokhoz és egyúttal a területi nyilvántartás és árvízmegelőzés gyakorlatilag hatástalan és haszontalanul bürokrata modelljeihez.

Meg kell említeni, hogy a domborzat szerkezete már önmagában is meghatározó tényező, idővel befolyásolja a szerencsétlen események kialakulását, gyakran előreláthatatlan szituációkat generál, melyeket az előrejelzések általános szintje nem elemez hatékonyan. Ezzel összefüggésben a megyei polgárvédelem kulcsszerepet játszhat intézkedései révén, amikor azt az események megkövetelik. Szerepük egyre nehezebbé válik, mivel a létező előrejelző modellek nagy vízgyűjtő medrekre kalibráltak, amik sokkal szélesebbek, emiatt viszont megfigyelésük gyakran irreleváns a kis-, illetve másodlagos vízgyűjtőkön kialakuló események előrehaladásának helyes előrejelzésében. Amennyiben nem vezetnek be új, megelőző lépéseket az Európai Unióban egy olyan helyzetben, ami saját szerkezetére nézve is törékeny, az éghajlatváltozás első jelei és hatásainak erősödő megjelenése még drámaiabb következményeket eredményez a domborzaton.

Valójában, míg egyrészről a víztestek vízszintje minden idők legalacsonyabb szintjére áll be (ez a víztábla felső részeiben a hidrogeológiai dinamikában beállt változások jele), másrészről a hidrológiai események (nagy esőzések, viharok, felhőszakadás, stb.) egyre rövidebb idő alatt egyre nagyobb mennyiségű vizet hoznak, ezáltal növelik a katasztrofális árvizek kockázatát.

2. A projekt története: esemény modellezés és előrejelzéstől (INUNDA) a nem-szerkezeti beavatkozások keretéig

Jelen projekt az INUNDA projekten alapul, melyet az Európai Bizottság Interreg III C Programja (időszaka: 2004.01.01. - 2006.12.31.) hagyott jóvá és finanszírozott. Az INUNDA a lakott területeken célozta meg az árvizek megelőzését.

Fő célja egy olyan munkamódszer kifejlesztése és érvényesítése, mely alkalmazható a résztvevő országok (Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Portugália és Belgium) által kiválasztott vízgyűjtő medencékre; mellyel minimalizálni lehet az árvizek hatását, ezen felül meg lehet határozni az elárasztott területekre a kockázati szinteket, melyek összefüggésben vannak az egyes ismétlődési intervallumokkal. Az INUNDA projekt ismerteti az árvízi kockázatelemzési módszert és ebből következően beazonosítja a védendő területeket. A kezdeményezést következetesen véghezvitték, egyúttal nemzetközi hírnevet szerzett magának (a projektet 2006. márciusban, Mexikóvárosban megtartott Víz Nemzetközi Fórumon mutatták be.)

3. Normatív szerkezet

Az INARMA projekt az EU által nemrég kiadott számos direktívát célozza meg gyakorlati útra terelni (a legutóbbi a 2007. október 23-i 2007/60/EC direktíva, mely az árvízi kockázat értékelésével és kezelésével foglalkozik). Különös figyelmet szentel a jelenleg zajló éghajlatváltozás okozta szélsőséges eseményekre (árvizek, illetve aszály) a különböző régiókban.

Számos EU-s direktíva foglalkozik a víz utánpótlás problémáival (a 2000/60-as Víz Keretirányelvtől kezdve az előbb említett 2007. októberi 2007/60. sz. irányelvig) és javasol alapjában véve általános irányelvek sorozatát, melyek közül kiemeli:

  • a vízutánpótlás koordinált kezelését és védelmét,
  • másodlagos / fennmaradó/ visszamaradó árvízi kockázat megelőzését,
  • a vízfolyások környezeti egyensúlyának visszaállítását,
  • az összes érdekelt fél aktív részvételét.

Az EU irányelvek által javallt és a tagországok törvényhozása által szabályozott eszközök a vízmedencék kezelésére és védelmére összpontosítanak, főként szuper-régiós, még inkább szuper-nemzeti (ez utóbbi a helyzet számos európai folyó esetében), de legalább régiós szinten, mivel ezen elsődleges szintű tevékenységek kapcsolódnak a vízügyi hatóságokhoz és alárendelt testületeikhez.
Azonban a vízutánpótlás terén igazgatási folytonossági hiány van, mely a vízgyűjtő medencék igazgatásának régiós és szuper-régiós szintjei közti rés okoz, továbbá a megfelelő lépések alkalmazása és a tervezett beavatkozások alrégiós, megyei, illetve körzeti szintjei közti hiányosság. Ezen felül mélységes űr választja szét a helyi lakosokat, az egyes önkormányzatokat és vízügyi hatóságokat. (ezek szinte mindenhol az EU-ban szuper-régiós szinten zajlanak). Ha egyáltalán a nyilvánosság előtt zajló munkákat és beavatkozásokat valaha is megteszik, a helyi lakosság szükségleteit és elvárásait szinte sohasem veszik figyelembe. Hogy még pontosabbak legyünk:

  • a lehetséges kockázatok helyes kezelését nem beszélik meg azokkal, akik a vízfolyások hasznát veszik;
  • sohasem fejlesztettek ki vagy terveztek menedzsment eszközöket másodlagos folyóhálózatokra (alrégiós és megyei), annak ellenére, hogy ezek a lakosság nagy részének tulajdonát és biztonságát, tevékenységeiket és infrastruktúrájukat is érintik;
  • a beavatkozási modellt a tartományi polgárvédelem nem megelőzésként működteti, összehasonlítva az események lehetséges fejlődésével és biztonsági kockázataival, melyek a környezetileg helytelen elemzésekből adódhatnak.
  •  

A Boros Dráva és a Drávakeresztúri mellékágak revitalizációja

A Boros Dráva & a Drávakeresztúri mellékágak revitalizációja
A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVÍZIG) és a Hrvatske Vode horvát vízügyi szervezet 2009. június 23-án nyújtotta be a Boros Dráva és a Drávakeresztúri mellékágak revitalizációjára összeállított közös pályázatukat a „Magyar-Horvát Határmenti IPA Pályázati Program 2007-2013” keretén belül. A benyújtott pályázati javaslat kedvező elbírálást kapott, így a vezető horvát partner a 300.000 euró-ról szóló támogatási szerződést 2010. április 22-én aláírta. A pályázat közös megvalósítását a 2010. február 12-én megkötött partnerségi megállapodás szabályozta, amelynek megfelelően a pályázat megvalósításának kezdete 2010. május 1., befejezése 2011. augusztus 31., a megvalósítás időtartama 16 hónap volt.

A pályázat célja:
Mindkét drávai mellékág ökológiai állapotának javítása érdekében a revitalizációs munkák megtervezése. Ezen belül:
- a Dráva 123,15 – 123,95 fkm között elhelyezkedő Drávakeresztúri mellékág esetében a revitalizáció elsődleges célja az előrehaladott szukcessziós folyamatok megállítása, a mellékág élő kapcsolatának megteremtése, illetve visszaállítása az anyamederrel, a halak ívási helyének biztosítása, további célok a folyóvízibb flóra és fauna állomány kialakulása, a pangó vízterületek megszüntetése, folyamatos frissvíz pótlásának biztosítása a Dráva felől.
- A Dráva déli országhatár szelvényében elhelyezkedő, nagyobb rész horvát, kisebb részt magyar területen lévő Boros Dráva (Boros tó) esetében magyar oldalon – kapcsolódva a horvát oldali, korábban már elvégzett – a jelenlegi flóra és fauna állományok feltérképezése, a vízminőségi állapotot feltárása, horvát oldalon a Boros tó revitalizációjának, a meglévő fahíd és vízszintszabályozó műtárgy felújításának megtervezése volt.

A pályázat eredménye:
Magyar részről
- a Drávakeresztúri mellékág esetében a mellékág revitalizációs elképzeléseinek megtervezése a szükséges környezeti vizsgálatokkal, a revitalizáció elvégzéséhez előírt környezeti és létesítési tervdokumentációk elkészítése és az engedélyek beszerzése, amelyek alapját képezik a következő lépésnek, azaz a megvalósításnak és az ehhez szükséges, terveink szerint magyar-horvát közös pályázat megírásának.
- a Boros Dráva esetében a botanikai, zoológiai és vízminőségi tanulmány elkészítése, amely szintén alapját képezi a következő, azaz a revitalizációs tervek elkészítésének és a kiviteli munkák elvégzéséhez szükséges pályázat megírásának.

Horvát részről

- a Boros Dráva esetében a revitalizációhoz szükséges tervek elkészítése, amely alapja a két partner szintén közös pályázatának a revitalizációs munkák elvégzésére.

A pályázat hatása:
A pályázat az egyik legjobb példa arra, hogy magyar-horvát közös munkával meg lehet valósítani magyar-horvát területen elhelyezkedő két mellékág revitalizációs munkáinak megtervezését, majd azt követően – egy következő pályázati lehetőség keretén belül – azok revitalizációjának kivitelezését. A magyar oldali tevékenység ugyan úgy hatással van horvát területre, mint a horvát oldali magyar területre. A két ország közös – a magyar-horvát vízgazdálkodási egyezmény értelmében is – erőfeszítése nélkül a nemzeti parki és NATURA 2000 védettség alatt álló mellékágak megújításának esélye nagyon kicsi lenne, a mellékágak degradációja tovább folytatódna.

A Drávakeresztúri mellékág revitalizációja az eredeti terveknek megfelelően időközben egy másik IPA forrásból elkészült mind magyar, mind horvát területen.

Időtartam:
2010. május 1. – 2011. augusztus 31.
A teljes támogatási összeg:
300.000.- EUR

Kedvezményezett:
Hrvatske Vode
10000 Zagreb, Ulica Grad Vukovara 220., Croatia
31000 Osijek, Splavarska 2a, Croatia
+385 31 375-677
www.voda.hr

Projekt partner:
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
7623 Pécs, Köztársaság tér 7.
www.ddvizig.hu

Közreműködő szervezet:
Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
Közös Technikai Titkárság (KTT)
VÁTI Nonprofit Kft.
Gellérthegy u. 30-32.
H-1016 Budapest
www.hu-hr-ipa.com

Irányító hatóság:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
06 40 638 638
www.nfu.hu


Monitoring projektek

A mérés-automatizációnak és a távjelzésnek ma már nincs alternatívája, ezért az Uniós pályázatra (KEOP) benyújtott öt projekt által mintegy másfél milliárd forintot fordíthatunk monitoring fejlesztésre. A projektek egyenként lefedik a víz körforgásának elemeit, a lehulló csapadékot, a beszivárgást és a talajvizet, a lefolyó vizek határon belépő mennyiségének (és minőségének) mérését, az ebből kialakuló vízszintek távjelzését. A megbízható mérések érdekében épült egy műszerkalibrációs labor, európai színvonalú vízsebességmérő-hitelesítési csatornával, valamint már megvalósult 352 db talajvízszint észlelő kút távjelző hálózatba való bekapcsolása. További három projekt az előkészítés stádiumában van.
A projektek megvalósítása során feladatunk a Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek széles körben való megismertetése, szakmai bemutatása is. Az érintettek és a lakosság figyelmének felhívása a monitoring rendszerek jelentőségére, valamint a működés megismertetése a szakmával és az érintett lakossággal. Egyrészt az európai uniós előírásoknak megfelelően tájékoztatni kell a közvéleményt a projekt lebonyolításáról, a bevont európai uniós és hazai források felhasználásáról.

Az aloldalak a következők:

KEOP-2.2.2-2008-0002 Műszerkalibrációs labor és vízsebességmérő csatorna kialakítása a minőségirányítási rendszerhez http://vmk.vizugy.hu/

KEOP-2.2.2-2008-0007 Monitoring állomások automatizálása (Felszín közeli vizek) http://malla.vizugy.hu/

KEOP-2.2.2-2008-0001 Külföldről érkező kis- és közepes folyók vízhozamának és fizikokémiai paramétereinek automatikus távmérése http://kkfat.vizugy.hu/


Drávaszabolcs-Kémes Öblözet Projekt

Projekt bemutatása:

A projekt a KEOP-2009-2.1.1./2F jelű, "Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukció" című pályázati kiírás alapján került benyújtásra.

Szükségességét indokolta, hogy a Drávasztára alatti folyószakasz védvonalán csak a mértékadó árvízszint feletti 60 cm-es biztonság teljesült a 120 cm-es előírással szemben. A térség vízháztartásának, vízgazdálkodásának helyzete nem megfelelő. Az árvízi veszélyeztetettségen túlmenően, csapadékos időszakban belvíz, száraz időszakban aszály veszélyeztet.

A projekt célkitűzése:

A fejlesztés célállapota a kizárólagos állami tulajdonban és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő - a 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet 1. mellékletében szereplő - Dráva bal parti árvízvédelmi töltés és visszatöltésezett szakaszainak, a 05.02 számú drávaszabolcsi szakaszhoz tartozó cca. 20 km-es töltésszakasz, előírások szerinti kiépítését öleli fel a projekt. Érintett töltésszakaszok a Dráva bal parti töltés 5+100 - 18+159 tkm közötti a Fekete-víz bp. 0+000 - 4+618 tkm. közötti valamint a Pécsi-víz balpart 0+000 - 2+153 tkm közötti szakaszai. Teljes hossz: 19,83 km

A kétfordulós pályázat első projekt fejlesztési szakasza 2008. március és 2009. december között, míg a megvalósítási szakasza az ezt követő 4 év alatt történt. A projekt befejezési határideje 2014. év eleje. A kétfordulós pályázati rendszer első fordulójában nyert 91 millió forintos támogatás tette lehetővé a projekt kivitelezésének előkészítését.

A töltés kivitelezése 2012. márciusában kezdődött. A munka 2013. november elején befejeződött. Műszaki átadás-átvétel 2013. november 11-én zárult.

A projekt ünnepélyes zárására, az elkészült munkák átadására az eredeti ütemnek megfelelően 2014. január 22-én került sor.

A beruházás az Új Széchenyi Terv Környezet- és Energia Operatív Program keretein belül valósulhatott meg.

Kedvezményezett:
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
7623, Pécs Köztársaság tér 7.
www.ddvizig.hu

Közreműködő szervezet:
NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ
Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
1134 Budapest, Váci út. 45.
www.nkek.hu

Irányító Hatóság:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP IH
06 40 638 638
www.nfu.hu

Utolsó módosítás: 2015. november 30., hétfő 10:39