Események

24
2017. június 24., szombat

Múzeumok éjszakája - Duna Múzeum

plakat_sm

Az idei esztendőben 15. alkalommal kerül megrendezésre a Múzeumok Éjszakája. A programhoz a Duna Múzeum is csatlakozik.

20
2017. május 20., szombat

Múzeumok Majálisa a hétvégén

1_sm

MÚZEUMOK A KERTBEN - kertek és múzeumok

 

Ezen a hétvégén, azaz május 20–21-én a Múzeumkertben a Magyar Nemzeti Múzeum 22. alkalommal rendezi meg a Múzeumok Majálisát. A minden évben közel 40 ezer látogatót vonzó, egyedülálló kulturális fesztiválon több mint 120 hazai múzeum mutatkozik be, és természetesen a Duna Múzeum csapata sem hagyná ki az eseményt.

3
2017. január 3., kedd

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2017. évi programjai

dunadrava2

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai 2017-ben is szakvezetéses túrákkal, gyerekprogramokkal, előadásokkal várják az érdeklődőket.
 

15
2016. november 15., kedd

Nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat

nb_elharitas_sm

Az idei évben 2016. november 15-16. között kerül sor a nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatra, melyen a forgatókönyv szerinti események alapján az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) mellett az érintett 5 vízügyi igazgatóság is részt vesz.

5
2016. október 5., szerda

Gördülő Fejlesztési terv a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt.-nél

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete és a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. közösen Szakmai Napot tart „Gördülő Fejlesztési terv a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt.-nél” címmel 2016. október 5. szerda 10 00 órai kezdettel a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. telephelyén (7634 Pécs, Nyugati Ipari u.).

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, informatikus

Víz keretirányelv

2013. november 19., kedd 16:19

Az édesvíz életünk nélkülözhetetlen feltétele és mivel nem áll korlátlanul rendelkezésünkre, ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek megfelelő mennyiségben és minőségben juthasson, továbbá a folyók és tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, komoly erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért.

Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikáját meghatározó 2000/60/EK irányelv - hétköznapi nevén Víz Keretirányelv, vagy röviden VKI - kidolgozásához. Az Irányelv 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban, így az abban előírt célok elérése és az azok érdekében meghatározott feladatok végrehajtása az Európai Unióhoz való csatlakozása óta Magyarországra nézve is kötelező.

A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek ún. „jó állapotba” kerüljenek, mely általános célkitűzés elemei a következők:

  • a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása,
  • a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével,
  • a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével,
  • a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,
  • az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése.

Látható, hogy a Keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A VKI alapelve ugyanis, hogy a víz nem csak egy szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során ezért hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni.

A Keretirányelv céljaival és előírásaival alapvető szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén. Egyrészt mert komplex megközelítéssel (vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi, társadalmi gazdasági, stb. szempontokat egyaránt figyelembe véve) igyekszik a vizek „jó állapot”-át elérni és a vizeket ebben az állapotban megtartani, másrészt mert mindezt nem csak az adott víztesthez közvetlenül kapcsolódva, hanem vízgyűjtő-szemlélettel teszi. Ez pedig különösen fontos egy olyan nemzetközi vízgyűjtőn, mint a Duna, amelyen a vizek használatának országhatáron átterjedő hatásai is lehetnek. Ezért a célkitűzések elérésének követelményeit a kisebb területi egységekből (rész-vízgyűjtőkből)  kiindulva, de a vízgyűjtő egészén kell koordinálni. A Víz Keretirányelv sikere tehát az uniós tagállamok, illetve a vízgyűjtőn osztozó országok együttműködésén, valamint a helyi szinten zajló széleskörű, de összehangolt lépések sorozatán és a társadalom aktív bevonásán múlik.

A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról további információ a www.euvki.hu oldalon érhető el.

Utolsó módosítás: 2013. november 20., szerda 09:40