Nyelv
Magyar Angol
Ön itt jár: Kezdőlap / Hasznos információk / Zöld-Pont Iroda / Érdekességek

Érdekességek

Tudja-e?

- a Balatont a rómaiak egyszerűen Lacus Pelsónak nevezték, majorságokat, villákat építettek a partján, az északi napos lankáira szőlőt telepítettek.
- a szlávok Balatonnak hívták a mai magyar tengert, nyilván kiterjedt mocsárvidéke miatt. A honfoglaló magyarok néhány ütközet után elfoglalták a tóvidéket is: megtelepedtek, megőrizték és szaporították a falvakat, templomokat, monostorokat építettek.
- Baranya és Somogy megye mindegyik településén vízmű üzemel.
- Baranya megye 41 településén csatornamű van.
- Somogy megy 28 településén szennyvízcsatorna hálózat üzemel.
- Jelentősebb vízbázisok a Dráva mentén vannak.
- Baranya megye vízbázisainak nagy része rétegvízre épül.
- Baranya megye területén 75 sérülékeny vízbázis található.
- Somogy megye területén 27 sérülékeny vízbázis található.
- A felszín alatti vízkészlet a talajvizek, a rétegvizek, a karsztvizek, hasadék vizek és a parti szűrésű vizek összessége.
- A települési infrastruktúra egyik igen fejlesztés igényes területe a szennyvízelvezetés és a tisztítás.
- Baranya megyében 32 db, Somogy megyében pedig 48 db hévízkút van.
- Minősített gyógyvizek Baranya és Somogy megyében: Nagyatád, Csokonyvisonta, Csisztapuszta, Kaposvár, Igal, Nagyberény és Harkány településeken találhatók.
- Somogy megyében 420 db tó van, ezek felülete 4129 ha, térfogata 59 millió m3.
- Somogy megyében a mesterséges tavak közül 17 jóléti célokat szolgál.
- Baranya megyében 260 tó van, ezekből 15 jóléti célú . Összfelületük 2663 ha, térfogata 41,5 millió m3.
- A Dráva folyó 70 - 237 fkm közötti / Drávaszabolcs-Őrtilos / szakasza a horvát szomszédainkkal közös érdekű, és a folyó 196,0 fkm-ig hajózható.
- Az árvízek elleni védelmet a Duna-töltés ill. a mohácsi árvízvédelmi fal / 19,9 km/ Mohács és az országhatár között, valamint a Dráva bal parti védvonal Tótújfalu és Gyűrűspuszta között / 87,4 km / szolgálja.

A víz - létkérdés

A víz földünk elemi összetevője, de 97 százalékban tenger, azaz emberi fogyasztásra alkalmatlan. A maradék 3 százalék kétharmada gleccserek illetve jég és hó formájában van jelen. Így hát a víztartaléknak csupán 1 százaléka használható fel közvetlenül.

Víz nélkül nincs élet. Szerencsére a természet úgy működik, hogy a fogyasztható vízkészlet folyamatosan megújul: lehulló csapadék a patakokon, folyókon át az óceánba kerül, s annak párolgása újra feltölti a felhőket. Sajnos – és itt kezdődnek a problémák – a vízkészlet eloszlása egyeletlen. Olyan országokban, mint Kanada, Ausztria és Írország jóval több van az éltető elemből, mint amennyi elfogy, míg Ausztráliában, a Közel-Keleten és Kína északi részén kevés a víz. Más vidékeken, mint Indiában és Bangladesben az esőzés szezonális, s néhány hónap alatt lezúdul az egész évi készlet. A szűkösen ellátott térségekbe utánpótlást juttatni költséges, hiszen a víz nehéz, szállítása drága.

A vízzel kapcsolatos másik egyetemes gond az, hogy az emberiség rendkívül pazarlóan bánik vele, s – amióta világ a világ – mindig alulértékelt volt a gyakorlatban.

Pedig köztudott, hogy a víz összegyűjtése, ihatóvá tétele, tárolása és a szennyvíz tisztítása hatalmas pénzekbe kerül. A vízprobléma felismerése és tudatosítása hihetetlenül lassan megy: 2002. évi kyotói világértekezlet volt az első fórum, amelyen egyetemes szinten komolyan foglalkoztak vele.  2002. augusztusában a johannesburgi csúcstalálkozón elhatározták: 2015-re felére csökkentik azoknak a számát, akik ma nem jutnak hozzá tiszta, egészséges vízhez. Ma ugyanis a fejlődő országokban egymilliárd embernek okoz gondot a vízhez való hozzájutás, és 2,2 milliárdra teszik azok számát, akik nem tudnak rendszeresen tisztálkodni.

A The Economics című gazdasági hetilap, amely részletesen elemzi a világ vízellátottságát, kitér a probléma egyéb vonatkozásaira is. A globalizmus ellen tüntetők olyan vádakat is megfogalmaznak, hogy a szabályozatlan fejlődés, a gazdagodás, a vízkészletek rohamos csökkenéséhez, hiányához vezet.


Zöld napok

február 1. A Tisza Élővilágának Emléknapja - 59/2000. (VI.16.) OGY h. 10. -
február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja
március 22. A Víz Világnapja
március 23. Meteorológiai Világnap
április 22. A Föld Napja
május 10. Madarak és Fák Napja
május 22. Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja ENSZ 200. 12.
május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja
június 5. Környezetvédelmi Világnap
június 17. a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja
szeptember 16. Az Ózon Világnapja
szeptember 3. szombatja Takarítási Világnap
október 1. Habitat Világnap
október 5. Az Állatok Világnapja
október 21. Földünkért Világnap






KEZDŐLAP JOGI NYILATKOZAT KAPCSOLAT IMPRESSZUM Oldaltérkép
Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság © All rights reserved!