Ismét elment egy nagyszerű ember, mély megrendüléssel tudatjuk, hogy szeretett kolléganőnk, Világos Tiborné Anikó, életének váratlan befejeztével 2025. augusztus 14-én örökre eltávozott közülünk.
Anikó 1964. szeptember 15-én született Mohácson. Életútját a szakmai elhivatottság, a precizitás és az emberi odafigyelés jellemezte. Igazgatóságunkon 2021. november 26-tól 2024. december 20-ig közalkalmazottként, majd 2024. december 21-től 2025. április 21-ig nyugdíjasként dolgozott. Munkája során az eszköznyilvántartás területéért felelt, amelyet kivételes pontossággal, elhivatottsággal és megbízhatósággal végzett.
Kollégái nemcsak szakmai tudása, hanem embersége, segítőkészsége és kedvessége miatt is nagyra becsülték. Mindig lehetett rá számítani – akár egy feladat megoldásában, akár egy jó szóval a nehéz napokon, akár csak egy kis édességgel a fiókból. Az őszinte figyelem, amellyel mások felé fordult, maradandó nyomot hagyott mindannyiunkban.
Anikó számára a természet jelentette a megnyugvást – legszívesebben az erdő csendjében sétált szeretett kutyájával, ahol békére és harmóniára lelt. Ezt a nyugalmat és belső derűt sugározta környezetére is.
Távozása pótolhatatlan veszteség számunkra. Emlékét megőrizzük, és hálás szívvel gondolunk rá mindazért, amit adott nekünk – kollégaként, emberként, barátként.
Nyugodjon békében Anikó!
„A halál olyan súlyos veszteség, hogy valójában sohasem lehet feldolgozni.
Az emléke elhalványulhat a szeretett személynek, de a hiánya mindig megmarad."
(Ara Rauch)