Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 72 506 300/ +36 30 6642 786
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 72 506 300/ +36 30 6642 786

Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2024. február

2024 februárja rendkívül enyhe volt, olyannyira, hogy a mérések kezdete óta messze a legmelegebbnek bizonyult. A havi középhőmérsékletek 7,5 – 9,0 °C körül alakultak, ami rendkívüli módon-, 6,0 – 7,0 °C fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. A lehullott csapadékmennyiségek mindenütt elmaradtak a szokásos értékektől. A legtöbb csapadék az Igazgatóság területének középső részén esett, míg a legkevesebb délen, délkeleten. 

 

  1.  
    A felszíni vizek hidrológiai jellemzői

Folyók, patakok vízjárása

Februárban mindegyik dunai állomást ingadozó vízjárás jellemezte az időszak eleji maximum vízállásokkal. A hónap közepén és végén figyelhető meg jelentősebb vízszintemelkedés, de ezek messze elmaradtak az I. fokú készültség szintjétől (700 cm). A mohácsi szelvényben a minimum vízállás február 7-én 427 cm, a maximum vízállás 1-jén 557 cm volt. A hónapban a Duna középvízállása 464 cm-nek adódott, ami jelentősen, 141 cm-rel meghaladta a sokéves átlagot (1990-2022).

 

A folyó vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet februárban a sokéves minimum alatt alakult, és továbbra is csökkenő tendencia figyelhető meg.

 

 

 

A drávai állomások vízállásaira februárban főként a stagnáló állapot volt a jellemző, hónap közepi maximumokkal. Barcs minimum vízállása -75 cm volt február 5-én, ami a 2022. februárban mért új LKV értéktől 98 cm-rel tért el. A Dráva barcsi állomását kivéve valamennyi vízmércén magasabb volt az átlagos vízállás az ilyenkor megszokott értékeknél, pontosabban +12 és +29 cm közötti értékekkel haladták meg a sokéves átlagokat.

 

A Dráva vízgyűjtőjén szintén a sokéves minimum alatti volt a hóban tárolt vízkészlet februárban.

Az alábbi táblázatban a februári vízállások és a sokéves havi jellemzők láthatók az átlagtól való eltéréssel.

Állomás

Havi átlag

[cm]

Sokéves átlag

(1990-2022) [cm]

Eltérés

[cm]

Duna – Mohács

464

323

+141

Dráva – Őrtilos

-40

-54

+14

Dráva – Barcs

-54

-53

-1

Dráva – Szentborbás

32

20

+12

Dráva – Drávaszabolcs

93

64

+29

 

A február hónap jellemző vízállásait (szélső- és középértékeket) az alábbi táblázat mutatja:

 

Állomás

Min. cm

Átlag cm

Max. cm

Duna – Mohács

427

464

557

Dráva – Őrtilos

-66

-40

11

Dráva – Barcs

-75

-54

-3

Dráva – Szentborbás

13

32

84

Dráva – Drávaszabolcs

74

93

143

 

 

Februárban a Duna átlag vízhozama 3210 m3/s volt, ami 1026 m3/s-mal volt nagyobb a sokéves átlagnál. A Dráva Barcsnál mért átlag vízhozama 409 m3/s volt, ez 60 m3/s-al több a sokéves havi átlagnál. A kisvízfolyások vízhozam értékeiben egyedül a Kapos fészerlaki állomása esetében figyelhető meg, hogy a februári átlagos vízhozam érték megközelítette az ekkor szokásos értéket. A februári átlagos vízhozam viszont jelentősebben elmaradt a sokéves átlagtól az Egyesült-Gyöngyös, a Karasica, a Baranya-csatorna és a Határkülvíz vízfolyások esetében.

 

A Duna-Mohács, a Dráva-Barcs és néhány jelentősebb kisvízfolyás februári vízhozam értékei:

 

 

Állomás

Vízhozam

2024. február

[m3/s]

Sokéves átlag (1990-2022)

[m3/s]

Duna – Mohács

3210

2184

Dráva – Barcs

409

349

Egyesült Gyöngyös – Kétújfalu

1,35

1,57

Karasica – Villány

1,05

1,86

Baranya-csatorna – Csikóstőttős

1,45

1,96

Kapos – Fészerlak

2,00

2,07

Határkülvíz – Csömend

0,24

0,88

 

 

Belvízi helyzet

 

Igazgatóságunk működési területén februárban a Balaton déli partján a balatonlellei, az ordacsehi és a zamárdi-tóközi, valamint a Duna mentén a gerecháti és a vizslaki szivattyútelepeinken volt belvízvédekezés.

 

 

  1. Talajvízszintek alakulása

Az alábbi táblázat a februárban bekövetkezett talajvízszint-változásokat néhány-, az Igazgatóság működési területén elhelyezkedő és az adott térségre jellemző kút vízszintértékei alapján szemlélteti.

A táblázatban feltüntetett adatok tanúsága szerint a hónap során túlnyomórészt leürülő tendencia határozta meg a kutak vízszintváltozásának alakulását.

A Dráva-síkon, Drávaszabolcs és Potony területrészén a süllyedés mértéke a 0-30 cm-es értéktartományba esett.

A Belső-somogyi térrészen, Nagybajom területén 247 és 248 cm-es értékek közötti, 1 cm-es csökkenés adódott, míg Mike térségében a hónap végére 6 cm-rel magasabban, 413 cm-ről 407 cm-re emelkedve helyezkedett el a talajvíztükör.

 

A táblázatban regisztrált adatok szerepelnek

Talajvízszintek változása 2024. február

Állomás

Vízszint [cm]

Eltérés ? [cm]

A változás jellege

Hónap eleje

Hónap vége

Drávaszabolcs

214

242

-28

süllyedő

Potony

257

259

-2

süllyedő

Nagybajom

247

248

-1

süllyedő

Mike

413

407

6

emelkedő

 

 

A grafikonok az elmúlt 12 hónap regisztrált adatai alapján készültek.

 

 

 

 

Havi átlagos talajvízállás a talajfelszíntől mérve

Február hónapban a tájékoztatóban rendszeresen bemutatott talajvízkút-állomások esetén hiány és többlet is jelentkezett a többéves átlagok tekintetében.

Drávaszabolcs térségében 1 cm-rel a többéves átlag alá süllyedt a vízszint, míg Potony területrészén még 17 cm-es többlet jelentkezett. Az előző hónaphoz viszonyítva ebben a hónapban Drávaszabolcson 34, Potony környezetében 2 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör.

Hasonlóan alakultak a folyamatok Nagybajom és Mike területrészén is. Nagybajom körzetében 7 cm-rel a többéves átlag alatti, Mike területén 6 cm-rel az átlag feletti értékek adódtak. Ennek megfelelően Nagybajomban 16, Mikén 3 cm-t süllyedt a talajvíztükör az előző havi helyzetéhez viszonyítva.

 

A táblázatban regisztrált adatok szerepelnek

Talajvízkút

Február

Helye

Mélysége*       [cm]

Többévi*       [cm]

2024. Tárgyévi*     [cm]

Eltérés a többévitől       [cm]

Drávaszabolcs

534

191

192

-1

Potony

420

223

206

17

Nagybajom

373

199

206

-7

Mike

916

385

379

6

* értékek a talajfelszíntől

 

A február havi talajvízszintek terep alatti mélységének területi eloszlása az alábbi ábrán látható. A havi középértékek alapján készített térképi ábrázolásból megállapítható, hogy a Dráva-menti síkság területének jelentős részén jellemzően 200-400 cm közötti mélységtartományban helyezkedett el a talajvíztükör. A tájegység K-i és középső területrészein, valamint egy kisebb kiterjedésű DNy-i peremvidékén 100-200 cm-es mélységértékek is előfordultak.

 

 

Az ábra forrása: Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés, 2024. március

  

Készítette: DDVIZIG – Vízrajzi és Adattári Osztály