Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

A felszíni vizek hidrológiai jellemzői

Folyók, patakok vízjárása

Januárban mindegyik dunai állomást az apadó vízjárás jellemezte egészen a hónap utolsó hetéig, mikor újra emelkedett a vízszínt. A Dunán 2023. utolsó- és az újév első hetében árhullám vonult le a vízgyűjtő területre lehullott nagyobb mennyiségű csapadék következtében, ami Mohácsnál 2023. december 27-től 2024. január 4-ig I. fokú árvízvédelmi készültséget eredményezett. A mohácsi szelvényben a minimum vízállás január 26-án 417 cm, a maximum vízállás 1-jén 803 cm volt. A hónapban a Duna középvízállása 571 cm volt, ami jelentősen-, 263 cm-rel meghaladta a sokéves átlagot (1990-2022).

A folyó hóban tárolt vízkészlete januárban a sokéves átlag alatti volt, de a sokéves minimum felett, január végétől viszont fokozatosan csökkenő tendenciát mutat.

Januárban a drávai állomások esetében a hónap második felében az apadó tendencia volt a jellemző. Barcs minimum vízállása -91 cm volt január 19-én, ami a 2022 februárjában mért új LKV értéktől 82 cm-rel tért el. A Dráva összes vízmércéjén magasabb volt az átlagos vízállás az ilyenkor megszokott értékeknél, pontosabban +32 és +72 cm közötti értékekkel haladták meg a sokéves átlagokat.

A Dráva hóvízkészlete a sokéves átlag alatt volt januárban:

Az alábbi táblázatban a januári vízállások és a sokéves havi jellemzők láthatók, az átlagtól való eltéréssel:

A január hónap jellemző vízállásait (szélső- és középértékeket) az alábbi táblázat mutatja:

Januárban a Duna átlag vízhozama 4000 m³/s volt, ami 1901 m³/s-mal volt nagyobb a sokéves átlagnál, ami jelentős eltérés. A Dráva Barcsnál mért átlag vízhozama 501 m³/s volt, ez 144 m³/s-al több a sokéves havi átlagnál. A kisvízfolyások vízhozam értékeiben egyedül a Kapos fészerlaki állomása esetében látható, hogy a januári átlagos vízhozam érték meghaladta az ekkor szokásos értéket. A januári átlag vízhozam viszont elmaradt a sokéves átlagtól az Egyesült-Gyöngyös, a Karasica és a Határkülvíz vízfolyások esetében.

A Duna-Mohács, a Dráva-Barcs és néhány jelentősebb kisvízfolyás januári vízhozam értékei:

Belvízi helyzet

Igazgatóságunk működési területén januárban a Balaton déli partján volt belvízvédekezés a balatonlellei, az ordacsehi, a zamárdi-tóközi és szántódi szivattyútelepeken, illetve a Duna mentén a vizslaki-, a gerecháti- és a kölkedi telepeinken.

Talajvízszintek alakulása

Az alábbi táblázat a januárban bekövetkezett talajvízszint-változásokat néhány – az Igazgatóság működési területén elhelyezkedő és az adott térségre jellemző kút – vízszintértékei alapján szemlélteti.

A táblázatban feltüntetett adatok tanúsága szerint a hónap során többnyire emelkedő tendencia határozta meg a kutak vízszintváltozásának alakulását.

A Dráva-síkon, Drávaszabolcs és Potony területrészén az emelkedés mértéke a 10-15 cm-es értéktartományba esett.

A Belső somogyi térrészen, Nagybajom területén 242 és 247 cm-es értékek közötti 5 cm-es csökkenés adódott, míg Mike térségében a hónap végére 16 cm-rel magasabban, 430 cm-ről 414 cm-re emelkedve helyezkedett el a talajvíztükör.

A táblázatban regisztrált adatok szerepelnek:

A grafikonok az elmúlt 12 hónap regisztrált adatai alapján készültek:

Havi átlagos talajvízállás a talajfelszíntől mérve

Januárban a tájékoztatóban rendszeresen bemutatott talajvízkút-állomásoknál, az elmúlt hónapok tendenciáitól eltérően már rendre pozitív értékek jelentkeztek a többéves átlagok tekintetében.

Drávaszabolcs és Potony körzetében a többéves átlagok többlete a 15-30 cm-es értéktartományba esett. Drávaszabolcs esetében ez a többlet 25 cm-rel alacsonyabban, Potony vonatkozásában 4 cm-rel magasabban elhelyezkedő talajvízszintet jelentett a 2023. decemberi adatokhoz képest.

Nagybajom és Mike területrészén egyaránt 9 cm-rel a többéves átlag feletti értékek adódtak, ezzel Nagybajom környezetében 2 cm-rel lejjebb, Mike térségében 29 cm-rel feljebb került a talajvíztükör az előző hónap helyzetéhez viszonyítva.

A táblázatban regisztrált adatok szerepelnek:

* értékek a talajfelszíntől

A január havi talajvízszintek terep alatti mélységének területi eloszlása az alábbi ábrán látható. A havi középértékek alapján készített térképi ábrázolásból megállapítható, hogy a Dráva-menti síkság területének jelentős részén jellemzően 200-400 cm közötti mélységtartományban helyezkedett el a talajvíztükör. A tájegység K-i és középső területrészein 100-200, míg középső térségének egy kisebb kiterjedésű D-i peremvidékén 50-100 cm-es mélységértékek is előfordultak.

Az ábra forrása: Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés, 2024. február

Készítette: DDVIZIG ¦ Vízrajzi és Adattári Osztály