A vízügy operatív tevékenységei közül talán az egyik legizgalmasabb a vízszennyezési káresemények kezelése.
A káreseményeknél a szennyezés folyamatos megfigyelése, a vízmintavételek, a helyszíni mérések és a laboratóriumi vizsgálatok, illetve a műszaki beavatkozás elvégzése/elvégeztetése jelentik a vízügyi igazgatóságok fő feladatait, melyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság felügyelete és szükség szerinti koordinációja mellett hajtanak végre.
Az igazgatóságok a vízminőségi káreseményekkel kapcsolatosan minden esetben a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően járnak el az érintett vízügyi hatóság, katasztrófavédelmi igazgatóság, illetve nemzeti park igazgatóság bevonásával. Az együttműködés az érintett felek között általában összehangoltan, a jogszabályban foglalt feladatmegosztásnak megfelelően, egymás munkáját segítve történik, hála a már régóta fennálló szervezeti, illetve személyes kapcsolatoknak.
A statisztikai adatokat áttekintve megállapítható, hogy 2024-ben 259 vízminőségi káreseményt rögzítettek a vízügyi igazgatóságok a Vízkárelhárítási Védekezési Információs Rendszerben (VIR), ami az előző évhez képest 17 %-os káresemény-szám csökkenést jelent. A káresemények kevesebb, mint fele, azaz 113 (44%) járt valamely vízminőségi kárelhárítási fokozat elrendelésével, ugyanakkor ezen esetek több mint a fele elérte a III. fokozatot, tehát műszaki beavatkozást igényelt (72 db).
Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2024-ben is a szennyvizes (36%), a hulladékos (15%) és a felúszó szennyezőanyagos (jellemzően szénhidrogén) káresemény (9%) típusok vezetik a gyakorisági rangsort.
Káresemények típusa és száma 2024-ben
A korábbi évek adatait is vizsgálva, az egyértelműen megfigyelhető, szolid, de trendszerű káresemény-szám csökkenés mellett a beavatkozást igénylő események számának – szintén trendszerű – növekedését figyelhetjük meg.
A kárelhárítási gyakorlatok rendszeres végrehajtása szükséges a védelmi képesség fenntartása, a humánerőforrás és a műszaki elemek alkalmasságának ellenőrzése okán. Ezért került összeállításra egy javaslat a Karcagi Gábor Árvízvédelmi Gyakorlópálya vízminőségi kárelhárítási irányú fejlesztésére, amely alapján az első komplex - többfajta technológiát és műveletet is tartalmazó – vízminőségi kárelhárítási gyakorlat sikeresen végrehajtásra került. Egy másik gyakorlat során szimulált szénhidrogén szennyezés érte el az Alcsi-Holt-Tisza MOL Nyrt. Szajoli Bázistelep alatti szakaszát, így itt a MOL Létesítményi Tűzoltósággal közösen került a gyakorlat végrehajtásra.
Komplex vízminőségi kárelhárítási gyakorlat (2024. október 10., Karcagi Gábor Árvízvédelmi Gyakorlópálya)
Handari Zoltán kiemelt műszaki referens, OVF