Tudja-e?
- a Balatont a rómaiak egyszerűen Lacus Pelsónak nevezték, majorságokat, villákat építettek a partján, az északi napos lankáira szőlőt telepítettek.
- a szlávok Balatonnak hívták a mai magyar tengert, nyilván kiterjedt mocsárvidéke miatt. A honfoglaló magyarok néhány ütközet után elfoglalták a tóvidéket is: megtelepedtek, megőrizték és szaporították a falvakat, templomokat, monostorokat építettek.
- Baranya és Somogy vármegye mindegyik településén vízmű üzemel.
- Baranya vármegye 41 településén csatornamű van.
- Somogy vármegye 28 településén szennyvízcsatorna hálózat üzemel.
- Jelentősebb vízbázisok a Dráva mentén vannak.
- Baranya vármegye vízbázisainak nagy része rétegvízre épül.
- Baranya vármegye területén 75 sérülékeny vízbázis található.
- Somogy vármegye területén 27 sérülékeny vízbázis található.
- A felszín alatti vízkészlet a talajvizek, a rétegvizek, a karsztvizek, hasadék vizek és a parti szűrésű vizek összessége.
- A települési infrastruktúra egyik igen fejlesztésigényes területe a szennyvízelvezetés és a tisztítás.
- Baranya vármegyében 32 db, Somogy vármegyében pedig 48 db hévízkút van.
- Minősített gyógyvizek Baranya és Somogy vármegyében: Nagyatád, Csokonyvisonta, Csisztapuszta, Kaposvár, Igal, Nagyberény és Harkány településeken találhatók.
- Somogy vármegyében 420 db tó van, ezek felülete 4129 ha, térfogata 59 millió m3.
- Somogy vármegyében a mesterséges tavak közül 17 jóléti célokat szolgál.
- Baranya vármegyében 260 tó van, ezekből 15 jóléti célú . Összfelületük 2663 ha, térfogata 41,5 millió m3.
- A Dráva folyó 70 - 237 fkm közötti / Drávaszabolcs-Őrtilos / szakasza a horvát szomszédainkkal közös érdekű, és a folyó 196,0 fkm-ig hajózható.
- Az árvízek elleni védelmet a Duna-töltés ill. a mohácsi árvízvédelmi fal / 19,9 km/ Mohács és az országhatár között, valamint a Dráva bal parti védvonal Tótújfalu és Gyűrűspuszta között / 87,4 km / szolgálja.
A víz – létkérdés
A víz földünk elemi összetevője, de 97 százalékban tenger, azaz emberi fogyasztásra alkalmatlan. A maradék 3 százalék kétharmada gleccserek-, illetve jég és hó formájában van jelen. Így hát a víztartaléknak csupán 1 százaléka használható fel közvetlenül.
Víz nélkül nincs élet. Szerencsére a természet úgy működik, hogy a fogyasztható vízkészlet folyamatosan megújul: lehulló csapadék a patakokon, folyókon át az óceánba kerül, s annak párolgása újra feltölti a felhőket. Sajnos – és itt kezdődnek a problémák – a vízkészlet eloszlása egyenlőtlen. Olyan országokban, mint Kanada, Ausztria és Írország jóval több van az éltető elemből, mint amennyi elfogy, míg Ausztráliában, a Közel-Keleten és Kína északi részén kevés a víz. Más vidékeken, mint Indiában és Bangladesben az esőzés szezonális, s néhány hónap alatt lezúdul az egész évi készlet. A szűkösen ellátott térségekbe utánpótlást juttatni költséges, hiszen a víz nehéz, szállítása drága.
A vízzel kapcsolatos másik egyetemes gond az, hogy az emberiség rendkívül pazarlóan bánik vele, s – amióta világ a világ – mindig alulértékelt volt a gyakorlatban.
Pedig köztudott, hogy a víz összegyűjtése, ihatóvá tétele, tárolása és a szennyvíz tisztítása hatalmas pénzekbe kerül. A vízprobléma felismerése és tudatosítása hihetetlenül lassan megy: a 2002. évi kyotói világértekezlet volt az első olyan fórum, amelyen egyetemes szinten komolyan foglalkoztak vele. 2002. augusztusában a johannesburgi csúcstalálkozón elhatározták: 2015-re felére csökkentik azoknak a számát, akik ma nem jutnak hozzá tiszta, egészséges vízhez. Ma ugyanis a fejlődő országokban egymilliárd embernek okoz gondot a vízhez való hozzájutás, és 2,2 milliárdra teszik azoknak a számát, akik nem tudnak rendszeresen tisztálkodni.
A The Economics című gazdasági hetilap, amely részletesen elemzi a világ vízellátottságát, kitér a probléma egyéb vonatkozásaira is. A globalizmus ellen tüntetők olyan vádakat is megfogalmaznak, hogy a szabályozatlan fejlődés, a gazdagodás a vízkészletek rohamos csökkenéséhez, hiányához vezet.
Zöld napok
február 1. A Tisza Élővilágának Emléknapja - 59/2000. (VI.16.) OGY h. 10. -
február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja
március 14. Gátellenes Világnap
március 22. A Víz Világnapja
március 23. Meteorológiai Világnap
április 22. A Föld Napja
május 10. Madarak és Fák Napja
május 22. Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja ENSZ 200. 12.
május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja
június 5. Környezetvédelmi Világnap
június 17. a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja
szeptember 16. Az Ózon Világnapja
szeptember 3. szombatja Takarítási Világnap
október 1. Habitat Világnap
október 5. Az Állatok Világnapja
október 21. Földünkért Világnap
A Víz Világnapja
A víz jelenléte meghatározza mindennapjainkat. Természetesnek vesszük, hogy az ivóvíz mindig a rendelkezésünkre áll. Márpedig ha így folytatjuk a jelenlegi pazarló fogyasztását, szennyezését, ez rövid időn belül visszaüthet. És nem csak a vízfogyasztási szokásaink megváltoztatásának szükségességéről van szó, hanem annak a tudatos gondolkodásnak az erősítéséről is, mely figyelemmel van arra, hogy a földünk ivóvízkészlete véges.
A minden év március 22-én rendezett Víz világnap egyebek mellett ezt a tudatformálást is szolgálja. 2009-ben egyébként a nap rendezvénysorozata a határokon átnyúló vízgyűjtők témakörével foglalkozott. Érthető, a vizek szennyezése nem áll meg az országhatárokon, sem a felszíni, sem a felszín alatti vizek esetében. Ezt Igazgatóságunk működési területét nézve különös hangsúllyal mondjuk, hiszen vannak határvizeink is. Megóvásuk, hasznosításuk érdekében – az utóbbi években szépen formálódó határvízi együttműködés eredményeként – számos példát lehet felsorolni, természetesen nem csak a Víz Világnapján. A Víz Világnapjáról bővebb információkat talál a www.vilagnap.hu oldalon.
Föld napja
Éppen félidőben csatlakoztunk, Negyven éve, 1970-ben egy amerikai egyetemi hallgató, Denis Hayes mozgalmat indított a Föld védelmében. Mögé már a mozgalom indításakor 25 millió amerikai sorakozott fel.
Azóta ma már szinte az egész Földre kiterjed a mozgalom, ezernél több szervezet vesz benne részt. Magyarországon a Föld napját húsz éve, 1990 óta rendezik meg. A cél természetesen felhívni különböző akciókkal, rendezvényekkel a figyelmet a környezet védelmének fontosságára. A mozgalom egyik jelmondata: Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? 1989-ben Kaliforniában megalakult a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont. Ettől kezdve és innen havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sok féle akcióval ünnepeljék április 22-én – e napon indította el mozgalmát Denis Hayes – a Föld napját. A programba közel 130 ország és polgárai, civil szervezetei kapcsolódtak be. Denis Hayes azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója és szakértője lett.
Környezetvédelmi világnap
Gondoljunk most csak a már hétköznapi kifejezéssé vált globális felmelegedésre. Vagy arra, hogy némely légkörkutatók már a múlt század kilencvenes éveiben jelezték a következő évezred a nagy erejű viharoké lesz. Vagy gondoljunk a brazíliai, az indonéziai esőerdőkre, pontosabban arra, ami még megvan belőlük. Azt hisszük, időben, térben távol vannak tőlünk – holott mi is érezzük ezek hatását. Ezért nem túlzás kijelenteni: a környezet megóvása mindenkinek érdeke.
Kimondták ezt már sokszor, többek között az 1972-ben a svédországi Stockholmban tartott „Ember és bioszféra” címmel megrendezett környezetvédelmi világkonferencián is. A konferenciát június 5-én nyitották meg. amelyet az ENSZ határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.
Minden évben kiválasztanak egy országot, ahol a központi eseményeket rendezik. A Környezetvédelmi világnaphoz kötődő akciók igen sokrétűek, s gyakorlatilag minden korosztály részese lehet ezeken keresztül annak, hogy azt érezhesse: ő is tett valamit a környezet megmentése, megóvása érdekében. Magyarország még nem volt abban a szerencsés helyzetben, hogy a központi rendezvények házigazdája lehessen.
A Környezetvédelmi világnap céljai:
- energiatakarékosság, a helyi erőforrások mind szélesebb körű felhasználása
- a megújuló természeti források hasznosítása
- a szemét- és hulladékképződés csökkentése
- a környezetszennyezés megelőzése.
Duna nap
Duna: egy folyó, közös felelősség.
Találó a jelmondat, hiszen a Duna az egyetlen olyan folyó a világon, melynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik. A nemzetközi Duna Nap célja az, hogy felhívja a figyelmet erre a naponta használt és sokszor kihasznált folyóra, és ezzel egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki.
A vízgyűjtő országai 2004. június 29-én ünnepelték először ezt a napot, s az ünneplésre az adott okot, hogy tíz évvel korábban írták alá a folyó és vízgyűjtője védelme érdekében a Duna Védelmi Egyezményt. Azóta az esemény hagyománnyá vált. A nemzetközi Duna Napon tizennégy országban szerveznek ismeretterjesztő és kulturális programokat, fesztiválokat. Egyébként június 29-én 14 órakor a nemzetközi Duna Nap tiszteletére a hajók egyezményes kürtjellel köszöntik a Dunát. Részletesebb tájékozódás érdekében érdemes felkeresni a www.duna-nap.kormany.hu oldalt.